Uralonet

mu FU 'másik, ?ez, az' de 'ander(er), ?dieser, jener' en 'another, ?this, that'

UEW № 554 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: -

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Finnisch			muu '(ein) anderer'

Estnisch			muu 'anderer, sonstig'

Saami	L		nubbē 'der zweite (Ordnungszahlwort); der eine, der andere, ein anderer'
	N		nubˈbe -bb- 'one (of two), the other, one thing or the other, another, another man, second (ordinal); next, following'
	Not		nu_ipp 'der zweite (Ordnungszahlwort); der eine, der andere, ein anderer'	Kuollan: 1164
	A		nump 'der zweite (Ordnungszahlwort); der eine, der andere, ein anderer'	Kuollan: 1164
	Kld		nu_imp 'der zweite (Ordnungszahlwort); der eine, der andere, ein anderer'	Kuollan: 1164
	T		nu_impe 'der zweite (Ordnungszahlwort); der eine, der andere, ein anderer'	Kuollan: 1164

Mari/Tscheremissisch	KB		molə̑ 'ein anderer'
	U		molo 'ein anderer'
	B		molo 'ein anderer, der andere, ander'

Wotjakisch/Udmurtisch	S		mi̮d 'anderer, anderes'
	S		muket 'verschieden, anderweitig, von einer anderen Art, anderer'
	K		mə̑d 'anderer, anderes'
	G		muket 'anderer'	Wichm [wotj]

Komi/Syrj	S		me̮d 'ander(er), zweiter'
	S		muke̮d 'anderer'
	P		me̮d 'ander(er), zweiter'
	P		muke̮d 'anderer'
	PO		mu̇d 'ander(er)'
	PO		mukѳ·d 'irgendein'

Chanti/Ostjakisch	Trj	?	måki̮ 'früher, ehemals, vordem, vor langer Zeit, vor einigen Jahren'	Ostjakisches: 507
	Kaz		mǒχa 'früher'
	Kaz	?	măχa 'früher'	Ostjakisches: 507
	N	?	*mōγə̑l 'übrig, jener'	Vértes, OstjPron: 163, 299
	N	?	*moγət 'jene, die übrigen'

Mansi/Wogulisch	TJ		mɛ̮̄t 'zweiter, anderer, künftig, Fremder'	WV:98, WV: 191
	TJ		māt 'auf eine andere Weise'
	KU		māt 'zweiter, anderer, künftig, Fremder'
	KU		mōt 'auf eine andere Weise'
	P		mōt 'fremder, anderer'
	P		mē̮təŋś 'auf eine andere Weise'
	P		mōt 'auf eine andere Weise'
	So		mɔ̄t 'fremder, anderer'
	So		mɔ̄t 'zweiter, anderer, künftig, Fremder'

Ungarisch			más 'ander, (ein) anderer, Abbild, Ebenbild; Kopie, Abschrift, seinesgleichen, (dial.) múlt, vergangen, válasz, Antwort, Entgegnung'
			másik 'der anderer'
			második 'der zweite'
			másol- 'kopieren, abschreiben,'
			más-fél 'anderthalb'
			ma 'heute, nun, jetzt'
			majd 'bald, in kurzer Zeit, ein wenig später, beinahe, fast'
			már 'schon, bereits'
			most 'jetzt, nun'

Erklärung

A cseremisz lə̑, lo, permi d, osztják γ és vogul t névmásképzők. A magyar s melléknévképző. A lapp b́be, mpe középfokjel. A permi ke̮d, ket elemben talán a zürjén kod és votják kud 'ki, melyik' névmás rejlik. Az osztják moγəl szó l eleme PxSg3., a moγət t-je pedig többesszám-jel.

A lapp n elhasonulás útján keletkezett az *m hangból.

A votják mi̮d, mə̑d, zürjén me̮d alakokban az őspermi *ȯ̭ szabálytalan, mivel finnugor *u alapján *i̮ lenne várható. A muke̮d, muket alakok u eleme talán a szókezdő m labializáló hatásával magyarázható.

A 'más' jelentés korábbi mutató névmási jelentésből fejlődhetett, ugyanis csak ebben az esetben tartozhatnak ide a kérdőjellel idevont magyar szók. Ha valóban idetartoznak, akkor a szónak még a magyar nyelv önálló életében is lehetett mutató névmási jelentése. A jelentésmegfelelésekhez vö. magyar az 'az' ~ mordvin E ombo, M omba 'másik, második', finn tuo 'az, a' ~ toinen 'másik', osztják moγəl 'az' ~ 'többi, egyéb'.

Literatur

Gyarm: Aff 18, 190 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Ojansuu: AUFA 1/3 /1923: 104 = Turun Suomalaisen Yliopiston Julkaisuja. Annales Universitatis Fennicae Aboensis. Sarja/Ser. B [ab. Bd. 3 neben der Serienbezeichnung:] Humaniora [ab Bd. 5 fehlt im Titel "Fennicae"; ab Bd. 21 statt "Aboensis" Turkuensis"]. 1–, Turku 1923–.
Orbán: FgrSzámn 79 = Orbán, Gábor, A finnugor nyelvek számnevei. Bratislava 1932.
Steinitz: FgrVok 59 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Juhász: MNy 44: 60 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Pais: MNy 52: 183, 54: 60 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Martinkó: MNy 52: 35 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 604 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Beke: Nyr 56: 89 = Magyar Nyelvőr. 1–, Budapest 1872–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Lindström: Suomi 1852: 62
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.