Uralonet

mone (mune) FP FU 'egy bizonyos mennyiség, sok' de 'eine gewisse Quantität; viel' en 'a certain quantity, much'

UEW № 550 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Menge, Viel

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Finnisch			moni 'mancher, -e, -es'	Gen. monen
			monet 'viele, viel, mehrere'
			monta : monta kertaa 'vielmal'	kerta 'Mal'
	reg		muni 'mancher, -e, -es'

Estnisch			mõni 'mancher, einige'	Gen. mõne

Saami	L	?	månah 'einige, ein Paar'
	N		moadˈde 'more than one, a couple, two'		< Finnisch
	N	?	moanâk 'more than a couple, a good many'
	Not	?	muanas 'einiger'			T.I.Itkonen, WbKKlp: 262

Wotjakisch/Udmurtisch	S		mi̮n ''
	S		kwami̮n 'dreißig'
	S		mi̮nda 'eine gewisse Quantität habend'
	K		mi̮n ''
	K		kwamə̑n 'dreißig'
	K		mə̑nda 'eine gewisse Quantität habend'
	G		mı̣̑n ''			Wichm [wotj]
	G		kwamı̣̑n 'dreißig'
	G		mı̣̑nda 'so viel wie'

Komi/Syrj	S		mi̮n ''
	S		komin 'dreißig'
	S		ńeľa-mi̮n 'vierzig'
	S		veti̮-mi̮n 'fünfzig'
	S		kvat́i̮-mi̮n 'sechzig'
	S		ki̮-mi̮n 'wieviel? wie viele?'
	S		mi̮j-mi̮nda 'wieviel?'	mi̮j 'was'
	V		mi̮n ''
	V		kvajti̮-mi̮n 'sechzig'
	P		munda 'wieviel?'

? Mansi/Wogulisch			mən 'eine gewisse Quantität, viel'			WV: 147
	K		ät-pən 'fünfzig'			ÁKE: 605
	K		khᴏ̣̄t-pən 'sechszig'	khᴏ̣̄t 'sechs'
	KU		näl-mən 'vierzig'	näl 'vier'		WV: 147
	P		näl-mən 'vierzig'	näl 'vier'
	P		ät-pən 'fünfzig'			ÁKE: 605
	LM		khōt-pən 'sechzig'
	So		nali-man 'vierzig'	nali 'vier'		WV: 147
	N		at-pən 'fünfzig'	at 'fünf'		ÁKE: 605
	N		χât-pən 'sechzig'

? Ungarisch			negy-ven 'vierzig'
			öt-ven 'fünfzig'
			hat-van 'sechszig'

Erklärung

Vö. indoeurópai *mon(e)gh-, *men(e)gh- 'bőséges, sok': óiráni menice 'gyakori, bőséges', gót manags 'néhány, sok', ófelnémet manag 'ua.', óegyházi szláv mъnogъ 'sok' stb.

A lapp szó valószínűleg finn jövevényszó.

A vogul mən t hangra végződő előtag után -pən-re változott.

A magyarban az *m magánhangzóközi helyzetben v hanggá változott: *xotu-mɜn > > hatvan 'hatvan' stb.

A permi nyelvekben, a vogulban és a magyarban a szó a számrendszer tízes számneveiben 'tíz' jelentésű. Ez a jelentésváltozás az őspermiben és az ugorban egymástól függetlenül történhetett. Az is lehetséges, hogy a vogul és magyar szó permi jövevényszó (esetleg az ugor korból).

A finnugor és indoeurópai szavak között feltehetőleg ősi rokonság áll fenn.

Literatur

ÁKE 605 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Orbán: FgrSzámn 54, 58, 59 = Orbán, Gábor, A finnugor nyelvek számnevei. Bratislava 1932.
Wichmann: FUF 14: 90 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Collinder: IUrSprg 13 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
Hunfalvy: MNyszet 4: 375 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
Joki: MSFOu 151: 286 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
Uotila: MSFOu 65: 219 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
NyH7
Szinnyei: NyK 15: 262 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.