Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. mone (mune) FP FU   'egy bizonyos mennyiség, sok'  de 'eine gewisse Quantität; viel'  en 'a certain quantity, much'



    UEW № 550 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Mennyiség,  Sok


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn moni 'mancher, -e, -es'Gen. monen
     monet 'viele, viel, mehrere'
     monta : monta kertaa 'vielmal'kerta 'Mal'
    regmuni 'mancher, -e, -es'
     
    észt mõni 'mancher, einige'Gen. mõne
     
    számi/lappL?månah 'einige, ein Paar'
    Nmoadˈde 'more than one, a couple, two'< finn
    N?moanâk 'more than a couple, a good many'
    Not?muanas 'einiger'T.I.Itkonen, WbKKlp: 262
     
    udmurt/votjákSmi̮n ''
    Skwami̮n 'dreißig'
    Smi̮nda 'eine gewisse Quantität habend'
    Kmi̮n ''
    Kkwamə̑n 'dreißig'
    Kmə̑nda 'eine gewisse Quantität habend'
    Gmı̣̑n ''Wichm [wotj]
    Gkwamı̣̑n 'dreißig'
    Gmı̣̑nda 'so viel wie'
     
    komi/zürjénSmi̮n ''
    Skomin 'dreißig'
    Sńeľa-mi̮n 'vierzig'
    Sveti̮-mi̮n 'fünfzig'
    Skvat́i̮-mi̮n 'sechzig'
    Ski̮-mi̮n 'wieviel? wie viele?'
    Smi̮j-mi̮nda 'wieviel?'mi̮j 'was'
    Vmi̮n ''
    Vkvajti̮-mi̮n 'sechzig'
    Pmunda 'wieviel?'
     
    ? manysi/vogul mən 'eine gewisse Quantität, viel'WV: 147
    Kät-pən 'fünfzig'ÁKE: 605
    Kkhᴏ̣̄t-pən 'sechszig'khᴏ̣̄t 'sechs'
    KUnäl-mən 'vierzig'näl 'vier'WV: 147
    Pnäl-mən 'vierzig'näl 'vier'
    Pät-pən 'fünfzig'ÁKE: 605
    LMkhōt-pən 'sechzig'
    Sonali-man 'vierzig'nali 'vier'WV: 147
    Nat-pən 'fünfzig'at 'fünf'ÁKE: 605
    Nχât-pən 'sechzig'
     
    ? magyar negy-ven 'vierzig'
     öt-ven 'fünfzig'
     hat-van 'sechszig'
    ÚESz.hetven
    ÚESz.kilencven
    ÚESz.negyven
    ÚESz.ötven


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Vgl. ieur. *mon(e)gh-, *men(e)gh- 'reichlich, viel': altir. menice 'häufig, reichlich', got. manags 'manch, viel', althd. manag  id.,  aksl. mъnogъ 'viel' usw.

    Das lapp. Wort ist möglicherweise ein finn. Lehnwort.

    Wog. mən wurde nach einer auf t auslautenden ersten Komponente zu -pən.

    Im Ung. wurde *m in intervokalischer Stellung zu v: *xotu-mɜn > > hatvan 'sechzig' usw.

    In den perm. Sprachen, im Wog. und im Ung. bedeutet das Wort in den Dezimalzahlen 'zehn'. Diese Bedeutungsentwicklung kann im Urperm. und Ug. unabhängig voneinander eingetreten sein. Es ist auch möglich, daß das wog. und das ung. Wort perm. Lehnwörter sind (eventuell aus Ug. Zeit).

    Möglicherweise sind die FU und ieur. Wörter urverwandt.



    Bibliográfia
    • ÁKE 605 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Orbán: FgrSzámn 54, 58, 59 = Orbán, Gábor, A finnugor nyelvek számnevei. Bratislava 1932.
    • Wichmann: FUF 14: 90 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Collinder: IUrSprg 13 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
    • Hunfalvy: MNyszet 4: 375 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Joki: MSFOu 151: 286 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Uotila: MSFOu 65: 219 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • Szinnyei: NyK 15: 262 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.