Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. moĺɜ (moδ̕ɜ) FU    'vmilyen bokor bogyója'  de 'Beere irgendeines Strauches'  en 'berry of a (certain) shrub'



    UEW № 549 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Pflanzenarten


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Mari/TscheremissischKBmuδə̑ 'Heidelbeere, Blaubeere'
    Umoδo 'Heidelbeere, Blaubeere'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSmuľi̮ 'Beere, Nuß, hartschalige Frucht, Haselnuß, Eichel'
    Sńur-muľi̮ 'Moosheidelbeere, Moosbeere, Sumpfbeere; Vaccinium oxycoccus'ńur 'Sumpf, Moor'
    Kmoľə̑ 'Beere, Nuß hartschalige Frucht, Haselnuß, Eichel'
    Gmuľı̣̑ 'Beere'FUF: 15:4 (Wichm.)
     
    Komi/SyrjSmoľ 'Perle'
    Luńur-moľ 'Moosbeere'ńur 'Sumpf'
    Pturi-moľ 'Moosbeere'turi 'Kranich'
    POmu·ľ (I) 'Moosbeere'
    POtѳrѳ-mu·ľi 'Moosbeere'tѳr, tѳrѳ 'Kranich'
     
    Chanti/OstjakischTrjwirməʌ́ 'rote Johannisbeere'wir 'Blut, Beerensaft'< Mansi/WogulischOstjakisches: 243
    DNwĕrmət́ 'rote Johannisbeere'wir 'Blut, Beerensaft'< Mansi/WogulischOstjakisches: 243
    Kazwŭrməʌ́ 'rote Johannisbeere'wir. Blut, BeerensaftOstjakisches: 243
     
    Mansi/WogulischKUwŭrməʌ́ 'rote Johannisbeere'wir 'Blut, Beerensaft'< Chanti/Ostjakisch
     
    Ungarisch mëggy 'Weichsel, Weichselkirsche, Sauerkirsche'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A szó belsejében finnugor *ĺ vagy — ha a cseremisz szó is idetartozik — finnugor *δ̕ tehető fel. Eredeti finnugor *δ̕ esetén az osztjákban *δ̕ > *ĺ szabálytalan hangváltozás történhetett (Toivonen: FUF 20: 68; Gulya: NyK 66: 381). A magyar -ggy- magánhangzóközi nyúlás eredménye.

    A cseremisz és a permi (őspermi *o̭) szavak alapján feltehető finnugor veláris magánhangzó (*o) az osztjákban és a magyarban a szóbelseji *ĺ vagy *δ̕ hatására palatálissá vált (Rédei: NytudÉrt 58: 167).

    A cseremisz szóhoz lásd még *matɜ (*motɜ) 'bogyófajta' U.




    Literatur
    • ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
    • Mark: FUF 18: 164 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Toivonen: FUF 20: 68 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Liimola: MSFOu 125: 302 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Wichmann: MSFOu 21: 149 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Lytkin: VokPerm 53 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.