Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. miŋä (müŋä) FU    'hely vmi mögött'  de 'Raum hinter etwas'  en 'space behind sg'



    UEW № 546 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Rückseite


    Set of correspondences
     
    Finnish myös 'auch, desgleichen, außerdem, überdies, noch, zugleich'
     myötä 'zugleich, mit, nach'
     myöten 'längs, gemäß, nach'
     myöden 'längs, gemäß, nach'
     myötää- 'sich fügen, nachgeben'
     myöhä 'spät'
     
    Estonian mööda 'vorbei, entlang, längs, nach'
     
    Saami/LappishLmaŋŋē 'spät verspätet; (in Kps.) hintere, Hinter-, Rück-, späterer (Abschnitt; von einem Zeitraum), spät-,Spät-'
    Nmâŋŋe- -ŋ- 'back, rear'
    Nmâŋŋĕ-juol'ge 'bakfot, bakben; Hinterfuß, Hinterbein'juol'ge 'Fuß, Bein'
    Nmâŋŋel 'after (temporally); later since, after, afterwards'
    Nmâŋeld 'at the back somewhere behind or at the back of; behind, after'
    Nmâŋest 'behind after, behind'
    Nmaŋŋēl(a) 'nach später als; nachher, hinterher, später'
    Nmiettĕ 'wind or weather which goes in the same direction as someone is going'< Finnish
    Nmiette 'wind or weather which goes in the same direction as someone is going'< Finnish
    Notmañña 'nach nachher'
    Amañña 'nach nachher'
    Kldmañña 'nach nachher'
    Tmaǫññe 'das Hintere'1959
     
    Mordvin mej- 'später, danach, hernach, darauf, nach'
     me- 'später, danach, hernach, darauf, nach'
     mek- 'später, danach, hernach, darauf, nach'
    Emejľe 'später, danach, hernach, darauf, nach'
    Emäjľä 'später, danach, hernach, darauf, nach'
    Emeḱej 'später, danach, hernach, darauf, nach'
    Emeḱev 'später, danach, hernach, darauf, nach'
    Emeḱeŋ 'später, danach, hernach, darauf, nach'
    Mmeľä 'später, danach, hernach, darauf, nach'
    Mmeḱi 'zurück, wieder, rückwärts'
    Mmeḱ 'rückwärts'
     
    Mari/CheremisKBməŋγe 'nach'
    KBməŋγeš 'zurück'
    Umöŋγö 'nach, nach Hause'
    Umöŋγeš 'zurück'
    Bmöŋγö 'nach Hause'
    Bmöŋγeš 'zurück, nach Hause'
     
    ? Komi/ZyryanSmi̮śt'i 'nach dem man gegessen hat'
    Lumi̮ś 'nach (von der Zeit)'
    Lumi̮śt 'nach (von der Zeit)'
    Vmi̮śt'i : śove̮m mi̮śt'i 'nach dem man gegessen hat'
    Vmi̮śti : di̮r-mi̮śti 'nach einer langen Zeit'
    Pmi̮jiś : di̮r mi̮jiś 'egy idő múlva, hosszú idő múlva, nach einer langen Zeit'Rédei: Chrestomathia Syrjaenica. 1978. 131
    Pmi̮d : rućmi̮d 'mit dem Fuchse'ruć 'Fuchs'FUF: 16:151 (Wichm.)
     
    ? Mansi/VogulKmäntėl 'aközben; unterdessen'
    KUmänt 'längs, entlang, durch, während'FUF: 31:117 (Kannisto mitg. Liimola)
    KUmäntəs 'längs, entlang, durch, während'
    KUam mäntsəm 'neben mir vorbei, an mir vorbei'
    Pmäńtəl 'längs, entlang, durch, während'
    Pam pōkən mäńtəl 'neben mir vorbei, an mir vorbei'
    LMmäntä 'aközben; unterdessen'MSz
     
    Hungarian mëg 'und; aber denn, doch'
     még 'noch außerdem, weiter, hinzu; erst; sogar, selbst'
     mëgint 'wieder wiederum, abermals'
     mögé, mögött 'hinter (Dat), hinter (Akk), hinter ... hervor'
    regmeg 'und; aber denn, doch;, wieder'
    regmöge 'hátulja fara, valaga, nemzőszerve; der Hintere, Arsch, Zeugungsorgan'
    regmögi 'hátulja fara, valaga, nemzőszerve; der Hintere, Arsch, Zeugungsorgan'
    regmëgyi 'hátulja fara, valaga, nemzőszerve; der Hintere, Arsch, Zeugungsorgan'
    regmëgye 'hátulja fara, valaga, nemzőszerve; der Hintere, Arsch, Zeugungsorgan'
    regmëgëtt 'hinter'
    Altmeg, még 'zurück; Hintergrund Raum hinter etw.'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    A finn s és tä esetragok. A mordvin j, v, ŋ és i latívuszrag, az E mejĺe alak ĺ eleme denominális névszóképző.

    A zürjén mi̮śt, mi̮śťi alakok ś elatívusz-, t, ti tárgyragot, a mi̮d pedig talán d proszekutívuszragot tartalmaz. A zürjén alakok idetartozása bizonytalan, mert a mi̮śťi névutó igenévből (pl. petmi̮śt 'kijövetele után') is keletkezhetett elvonással, a mi̮d komitatívuszrag pedig a me̮d 'másik, második' (lásd *mu  'mási; ? ez, az' FU) szó változatának is tekinthető. A vogul mäntä, mäńtəl alakok t lokatívusz-, l ablatívusz- és ä latívuszragot tartalmaznak.

    A vogul szó csak szó belseji *ŋt > nt változás esetén vonható ide.

    A magyarban finnugor *ŋ-ből *ŋk-n keresztül g lett.

    A votják S mog 'mögöttem lévő, vagy nekem oldalt fekvő hely' (Wichmann: FUF 14: 96; A. Kövesi: Vir. 1963: 245) jelentése miatt nem tartozik ide.

    Többen (Halász: NyK 24: 447; Setälä: FUFA 12: 86, JSFOu. 30/5: 53 ?-lel; Fokos: Nyr. 49: 155; Hajdú: JSFOu. 54/1: 76) a következő szavakat is idevonták: zürjén Ud. mak 'hátgerinc vagy hát'; nyenyec maha 'hát'; enyec maha; nganaszan moku; szölkup mog, mok, mokal; kamassz begel. A zürjén szó nyenyec jövevényszó, a szamojéd szavak pedig szóbelseji *k hangjuk miatt nem tartozhatnak ide.




    Bibliography
    • Rédei: ALH 13: 283 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Fokos-Fuchs: ALH 8: 287 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Wichmann: FUF 16: 152 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Fokos-Fuchs : FUF 18: 198
    • Liimola: FUF 31: 116 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 633 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Fokos-Fuchs: NyK 60: 285, 69: 147 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 64: 77 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Uotila: SyrjChr 119 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Fokos-Fuchs: UAJb 28: 222 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • Hunfalvy: VogF 278, 280 = Hunfalvy, Pál, A' Vogul föld és nép. Reguly Antal hagyományaiból kidolgozta -. Pest 1864 (Reguly Antal hagyományai, 1).
    • Lytkin: VokPerm 201 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.