Uralonet

mene- U 'megy' de 'gehen' en 'go (intr)'

UEW № 536 By No.: << Previous Next >> New search

Lexical field: Gehen

Set of correspondences


Finnish		mene- 'gehen'
	reg	mäne- 'gehen'

Estonian		mine- 'gehen'

Saami/Lappish	L	manna- 'go, journey, travel'
	N	mânnâ- -n- 'go, journey, travel'
	Not	mѳnne- 'go, journey, travel'
	A	mѳnnѳ- 'go, journey, travel'
	Kld	mѳnne- 'go, journey, travel'
	T	manni̊- 'go, journey, travel'
	K	manni̊- 'go, journey, travel'		Kuollan: 2003

Mari/Cheremis	KB	mie- 'kommen, gehen'
	U	mie- 'kommen, gehen, besuchen'
	B	mije- 'gehen, besuchen'

Udmurt/Votyak	S	mi̮n- 'gehen'
	K	mə̑n- 'gehen'
	G	mı̣̑nı̣̑- 'gehen'		Wichm [wotj]

Komi/Zyryan	S	mun- 'gehen, fahren'
	P	mun- 'gehen, fahren, verschießen (v. d. Farbe)'
	PO	mun- 'gehen, fahren'

Khanty/Ostyak	V	mĕn- 'gehen, weggehen'		Ostjakisches: 527
	DN	mĕn- 'gehen'		Ostjakisches: 527
	O	mȧ̆n- 'gehen, aufbrechen'

Mansi/Vogul	TJ	miń- 'gehen'		Vir: 48
	KU	min- 'gehen'
	P	min- 'gehen'
	So	min- 'gehen'

Hungarian		mën- 'gehen'	Vx3Sg. mëgy-

Nenets/Yurak	O	ḿiń- 'gehen'		Juraksamojedisches: 276

Nganasan		mende- 'gehen'

Selkup	Ta	mentétja- 'vorübergehen'
	Tur	mänti- 'gehen'		MSFOu: 122:323 (Lehtisalo)
	Ty	männempa- 'vorübergehen'		DonnMskr
	Ty	mäntēja- 'vorbeigehen'
	Ke	menda- 'vorübergehen'

Kamassian		mən- 'gehen'

Mator		мынгаемъ 'отхожу'		Janhunen, SW: 94

Commentaries

Vö. jukagir män- 'ugrik'; eszkimó mənə-t 'pass over at a distribution'.

A nganaszan de és szölkup tétja, da, mpa stb. igeképzők.

A cseremiszben *n > *ń > *j, ø változás történhetett.

A magyar megy szó gy eleme n > ny > gy hangváltozás útján keletkezett.

A balti-finn és permi szavak magánhangzói szabálytalanok.

A többek által (MUSz. 611; Setälä: JSFOu. 14/3:43, 30/5:65; Paasonen, MordChr. 95; Mägiste: Verba docent 123—4; Steinitz, FgrVok. 29 Anm.) idevont mordvin E meńe-, mińi-, M mäńe- 'kikerül, megszökik' és zürjén mi̮n- 'megszabadul, megmenekül' igék egy másik egyeztetéshez tartoznak (lásd *mänɜ- 'megszabadul vmitől, megmenekül' FU, ? U).

A nyenyec muo-si- 'megy' mélyhangúsága miatt nem tartozik ide.

Bibliography

Gyarm: Aff 196, 200, 212, 215, 281 {{usw}} = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Beitr 21, 297 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
Lehtisalo: FUF 21: 43 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 611 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Halász: NyK 24: 466 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Lindström: Suomi 1852: 59
Janhunen: SW 94 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Lytkin: VokPerm 222 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.