Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. meke U    'dolog, tett, cselekedet, munka; cselekszik, csinál, dolgozik'  de 'Sache, Tat, Handlung, Arbeit; tun, machen, arbeiten'  en 'matter/thing, deed, act, work; do, make, work (tr)'



    UEW № 533 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Valami


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    ? magyar mű 'Werk, Arbeit; Werk, Fabrik'Akk. művet
     mű- 'künstlich, Kunst-'
     művel- 'tun treiben; (Feld) bauen; pflegen, kultivieren'
    regmív 'Werk, Arbeit; Werk, Fabrik'
    regmível- 'tun treiben; (Feld) bauen; pflegen, kultivieren'
    ÚESz.mű
     
    ? nyenyecOḿī- 'machen, ausführen (Schreienarbeit u. dgl.), bauen'Juraksamojedisches: 276
    Njḿe- 'machen, ausführen (Schreienarbeit u. dgl.), bauen'Juraksamojedisches: 276
     
    ? enyec mê- 'machen'
     
    ? nganaszan mêʔa- 'machen'
     
    ? szölkupTamē- 'machen'DonnMskr
    Turmī- 'machen'MSFOu: 122:323 (Lehtisalo)
    Tymē- 'machen'DonnMskr
    Kemee- 'machen'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Vgl. ieur.: skr. mɑ̄yā́ 'Kunst, außerordentliches Vermögen, Wunderkraft, Kunstgriff; List', aw. mā̆iiɑ̄- 'Zauberkraft'.

    Im ung. Wort ist v ein Hiatustilger. Das für das Urung. anzunehmende *i kann sich unter dem Einfluß der benachbarten labialen Konsonanten labialisiert worden sein.

    Die Etymologie ist wegen der entfernten Verwandtschaft unsicher.

    Nomen-Verbum?

    Das ung. Wort ist möglicherweise durch lautliche und semantische Absonderung aus dem Pronomen mi 'was; (altung.) etwas' entstanden. Die heutige Bedeutung von ung. mű kann sich aus einer früheren Bedeutung 'etwas, Zeug, die Sachen' entwickelt haben (Nyíri: MNy. 37: 157).

    Das ung. Wort kann auch eine osset. Entlehnung sein: osset. mī, miu̯ä 'Werk, Arbeit, Sache' (Munkácsi: Ethn. 15: 11; KSz. 5: 319; Nyr. 62: 67; Sköld: OssLw. 31; s. noch Schmidt: FUFA 18: 96). Diese Möglichkeit macht die obige Zusammenstellung zusätzlich unsicher.

    Wotj. mog 'Arbeit' und syrj. mog 'Tat, Geschäft, Sache' (Wichmann: FUF 14: 96; Németh: NyK 47: 79; FUV; Lytkin: CIFU 62; VokPerm. 87) gehören aus lautlichen Gründen (perm. g > FU *ŋk) nicht hierher.



    Bibliográfia
    • ÁKE 474 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 67 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Mayrhofer 2: 624, 3: 777 = Mayrhofer, Manfred, Kurzgefaßtes etymologisches Wörterbuch des Altindischen. A Concise Etymological Sanskrit Dictionary. 1–4. Heidelberg 1956, 1963, 1976, 1980.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Halász: NyK 24: 448 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Németh: NyK 47: 78 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Räsänen: StudOr 15: 210 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.