Uralonet

lȣppɜ FU 'kidőlt fa, uszadékfa, vízen úszó (fa)törmelék' de 'umgefallener Baum, Treibholz, auf dem Wasser treibender Schut' en 'fallen tree, driftwood, rubber floating on water'

UEW № 504 By No.: << Previous Next >> New search

Set of correspondences


? Saami/Lappish	Friis	lappad 'truncus longus; lang Trækub, som læggges paa begge Sider af Ilden for at hindre denne fra at gribe om sig'	Friis

Mari/Cheremis	KB	lə̑pə̑ 'uszadék, víz hordta fatörzs, faágak, szalma, széna stb.; Treibholz, von der Überschwemmung fortgetragene Baumstämme, Baumzweige, Stroh, Heu usw.'	NyK: 84:393 (Beke, mitg. Bereczki)

Komi/Zyryan	S	le̮p 'Treibholzhaufen (in kleinen flüssen od. Bächen durch den Haufen kann man nicht fahren)'
	I	le̮p 'Treibholz auf dem Wasser treibenden Reisig od. dgl.'
	PO	lu̇p 'Windbruch (der einen Fluß absperrt)'

Mansi/Vogul	TJ	lōpē̮ 'Windbruch ein umgefallener Baum; ein von Wasser fortgeschwemmter Baumstamm'	WV: 115
	KU	lūp 'Windbruch ein umgefallener Baum; ein von Wasser fortgeschwemmter Baumstamm'	WV: 115
	P	lūp 'Windbruch ein umgefallener Baum; ein von Wasser fortgeschwemmter Baumstamm'	WV: 115
	So	lūpi 'Windbruch'	WV: 115
	So	lūpi 'Ein umgefallener Baum; ein von Wasser fortgeschwemmter Baumstamm'	KSz: 7:254 (Munkácsi)
	N	lūpiś 'ein Ort wo sich von der Überschwemmung viele fortgerissene Baumstämme und sonstiger Flutschutt zusammengehäuft haben'	KSz: 7:254 (Munkácsi)

Hungarian		láp 'Moor, Sumpfwiese'
		'nád-, szalma-, szénatöredék, melyet az árvíz hordani szokott; angeschwemmte Schütte von Schilf, Stroh und Heu, die während einer Überschwemmung vom Wasser fortgetragen werden und später am Ufer zurückbleiben; úszó lápsziget; schwimmende Moorinsel; tutaj; Floß'

Commentaries

A lapp szó idetartozása jelentéstani szempontból bizonytalan; ad végződése talán képző.

A magyar szót 'láp, láprét' jelentése miatt többen (MUSz. 683; Munkácsi: Ethn. 4: 183 [ɔ: 283], KSz. 7: 252, 253; Gombocz: NyK 39: 238; Wichmann: FUF 11: 182; Setälä: FUFA 12: 8; NyH⁷; Toivonen: FUF 20: 54; SzófSz.; FUV; SKES) a *lampe 'pocsolya, tó, láp' U szócsaládhoz vonták. Ez az egyeztetés azonban hangtanilag megalapozatlan (*mpp feltevése nincs alátámasztva), és jelentéstani szempontból sem kifogástalan. Hangtani és jelentéstani okokból a magyar láp és láb 'láb' szavak egyeztetése (Mészöly: s. Literatur) sem fogadható el. A magyar láb szóhoz lásd *luwe 'csont' U és *lȣmpɜ '(kéz v. lábfej) lapos része, szélessége' U.

Tévesen idevonták a magyar nyj. vápa (< lápa) 'gödör, árok' (Halász Nyr 10: 353; Gombocz NyK 39: 238) szót is, amely szláv jövevényszó (Kniezsa, SzlJSz. 547).

Bibliography

N.Sebestyén : ALH 3: 304 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Toivonen: FUF 15: 71 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Munkácsi: KSz 7: 253 = Keleti Szemle. Revue Orientale. 1–21. Budapest 1900–1932.
Uotila: MSFOu 65: 410 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Mészöly: NNyv 1: 228, 234-6 = Nép és Nyelv. 1–4, Kolozsvár, [später:] Szabadka 1941–1944 [A kolozsvári egyetem magyar nyelvészeti és fgr. összehasonlító nyelvészeti tanszékének folyóirata].
N.Sebestyén : NyK 53: 34
Rédei: NyK 75: 268 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Bereczki: NyK 84: 393 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Mészöly: SzegF 3: 87 = Szegedi Füzetek. 1–3. Szeged 1934–1937.
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.