Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. lunta FU    '?vadlúd, ?madár'  de '?wilde Gans; ?Vogel'  en '?wild goose, ?bird '



    UEW № 497 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Tierarten


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Finnisch  lintu 'Vogel'
     
    ? Estnisch  lind 'Vogel; Geflügel; geflügeltes Insekt, bes. Biene; Wild (auch vierfüßiges), wildes Tier'Gen. linnu
     
    Livisch  lin̄ᴅ 'Vogel, wildes Tier, Biene'Gen. līndaKett [liv]
     
    SaamiLlåddē 'Vogel'
    Nlǫdˈde -dd- 'bird; flying insect'
    Notloitt 'Auerhuhn, Vogel'1938
    Alʋint 'Vogel'
    Kldloint 'Vogel'1938
    Tlointe 'Vogel'1938
    Klointe 'Vogel'
     
    Mari/TscheremissischKBlə̑δə̑ 'Ente, Gans'
    Uluδə̑ 'Ente, Gans'
    Bluδo 'Ente, Gans'
     
    Chanti/OstjakischVlɔnt 'Gans'OL: 148
    DNtunt 'Gans'
    Olont 'Gans'
     
    Mansi/WogulischTJlōnt 'Gans'MSFOu: 109:200,202 (Kannisto-Liimola), MSFOu: 11:181(Kannisto-Liimola)
    KUlont: lont-ɑ̄ńə 'Gänseschwarm'
    Plunt 'Gans'MSFOu: 109:200,202 (Kannisto-Liimola), MSFOu: 11:181(Kannisto-Liimola)
    LUlunt 'wilde Gans'JSFOu: 30:8: 21 (Kannisto)
    Solūnt 'wilde Gans'Forschen: 34
    Sokoj ''MSFOu: 101:464 (Kannisto – Liimola)
    Solunt: luntkoj 'junges Gänschen'koj 'Vöglein'
     
    Ungarischreglúd 'Gans; Wildgans'Akk. ludat


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A finn u képző.

    A finn szó első szótagbeli i eleme *luntu > lintu elhasonlulással magyarázható. A szokatlan magánhangzómegfelelés miatt kétséges, hogy a finn szó idetartozik-e. Emellett egy másik etimológiai kapcsolathoz is tartozhat, lásd a *linta 'madár' FU szócikket.

    Ha az eredeti jelentés 'liba' volt, akkor a finnben és a lappban jelentésbővülés, eredeti 'madár' jelentés esetén pedig a cseremisz és magyar nyelvben jelentésszűkülés történt.



    Literatur
    • Gyarm: Aff 192-3, 216, 274 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • N.Sebestyén : ALH 1: 299 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Munkácsi: Ethn 4: 168, 293 = Ethnographia. 1–, Budapest 1890–.
    • Toivonen: FUF 31: 129 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Beke: KSz 14: 350 = Keleti Szemle. Revue Orientale. 1–21. Budapest 1900–1932.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 709 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • N.Sebestyén : NyIOK 1: 372
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 56
    • Europaeus: Suomi 1868: 80
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 50 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.