Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. lońća FU    'lágy'  de 'weich'  en 'soft'



    UEW № 491 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Lágy


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    számi/lappLloutsas 'durch Wasser aufgeweicht (von Lederwaren); mit Wasser ganz vollgesogen (meistens von einem Boot, das lange im Wasser gelegen hat)'
    Nloaǯˈǯâ -ǯǯ- 'loosely; in a slack, loose condition'
    Nloaǯˈǯe -ǯǯ- 'abated wind (not an absolute calm)'
    Notluaččje- 'still werden (vom Wetter)'1391
    Kldlı˚ѳńč 'schwach, schlaff'1391
    Klı˚ѳńč 'schwach, schlaff'
     
    hanti/osztjákDNluńťə 'warm, lauwarm, verschlagen (wie Flußwasser im heißen Sommer)'487
    Olońśi 'lauwarm (Wasser, Suppe)'487
     
    manysi/vogulTJlańćə·ŋ 'warm'WV: 69
    KUlańśəŋ 'warm'
    Plańśəŋ 'warm'
    Solońśəŋ 'warm'
    Nlańsiŋ 'weich'MSz
     
    magyar lágy 'weich, mild, gelind, sanft; nachgiebig, energielos,'
     langy 'lau, lauwarm, gelind'
     langyos 'lau, lauwarm, gelind'
    Alt 'weich, mild, gelind, sanft; nachgiebig, energielos; träge, langsam; Blättlein, Fontanelle'
    ÚESz.lágy
    ÚESz.langy


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Ostj. i und wog. ŋ sind Ableitungssuffixe.

    Das -n- in ung. langy, langyos ist wohl ein inetymologischer Laut.

    Die Bedeutungswandlung 'weich' → 'lau' trat in der Ug. Grundsprache oder nach der Trennung der Ug. Sprachen ein.

    Tscher. KB lə̑nzə̑ra 'weich und flaumig (von der Schafwolle)' (Gombocz: NyK 39: 226; Wichmann: FUF 14: 11; Toivonen: FUF 19: 179; NyH7; FUV) gehört wegen des Vokals der ersten Silbe nicht hierher.




    Bibliográfia
    • Wichmann: FUF 11: 182, 14: 11 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Toivonen: FUF 19: 179 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Pais: MNy 55: 239 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 677, 680 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Gombocz: NyK 39: 226 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • E.Itkonen: UAJb 28: 71 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]