Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. lappɜ U    'lapos; sík felület'  de 'flach, platt; Fläche'  en 'flat, plane; flat surface'



    UEW № 458 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Felület


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn lappea 'flach, platt und breit; platte Seite'
     lappia 'flach, platt und breit; platte Seite'
     lape 'flache Seite'Gen. lappeen
     lappi 'flache Seite'
     lappio 'flache Seite'
     
    észt lapp 'flach'Gen. lapi
     lape 'abgesonderte, besondere Stelle'Gen. lappe
     
    számi/lappNlapˈpâd 'past (at the side, not over or under), without hitting, a miss'
    Kldlåpta 'beiseite'1406
    Tlāhpi̊it 'Seite'1406
     
    mordvinElapuža 'flach; Fläche'
    Mlapš 'flach; Fläche'
     
    mari/cseremiszKBlap 'niedrig (z.B. der Tisch, der Stuhl, das Haus)'
    Ulap 'niedrig (z.B. der Tisch, der Stuhl, das Haus)'
    Blapka 'platt, flach, niedrig'
     
    udmurt/votjákSlapeg 'niedrig, kleinwüchsig'
    Klap 'niedrig, kleinwüchsig'
    Glapeg 'niedrig'FUF: 7:42 (Wichmann)
     
    komi/zürjénSlap 'Löffelschale'
    Slop: pań-lop 'Löffelschale'pań 'Löffel'
    Slop: peli̮s-lop 'Ruderblatt'
    Ilap 'flache Seite, Fläche, Blatt (an der Hand, am Fuß, Spaten usw.)'
    Ppevi̮s-vop 'Ruderblatt'pevi̮s 'Ruder'
     
    hanti/osztjákTrjḷăpsək 'platt'490
    Savlăpsaχ '(Ruder)blatt'
    Olăpsəχ 'flach niedrig (Gefäß, Schachtel), platt, (d.h. mehr breit als hoch, mit geraden od. abgerundeten Ecken, von Gegenständen); flach mit sanft geneigten Rändern'
     
    ? manysi/vogulPlop: kātlop 'Handbreite'kāt 'Hand'MSFOu: 98:139 (Kannisto mitg. Liimola)
    Solop: kātlop 'Handbreite'kāt 'Hand'MSFOu: 98:139 (Kannisto mitg. Liimola)
     
    magyar lapos 'flach, platt, eben'
     lappad- 'sich senken'
     lapul- 'platt od. flach werden, sich ducken, sich drücken'
    reglap 'Flachland, Niederung, Tal, Ebene'Wichm.
    reglap '(Spracherneureung) (Buc9)Seite; Blatt; Zeitung'
    ÚESz.lap
    ÚESz.lapos
    ÚESz.lappan
     
    nyenyecOlapcā- 'eben, platt hauen (z.B. mit der Handfläche, einer Schaufel)'220
    Plapśā 'Platte (breit und glatt)'


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Vö. jukagir läbiä 'föld, vidék'.

    A mordvin ža, š, osztják səχ és nyenyec cɑ̄, śɑ̄ képzők, illetve összetett képzők.

    A cseremisz a szabálytalan.

    A zürjén nyelvjárásközi a ~ o magánhangzó-megfeleléshez vö. Lu. bobi̮l ~ P babi̮v 'pillangó' stb.

    A vogul szó csak p < *pp esetén tartozhat ide. A vogul szóhoz lásd még *lȣmpɜ '(kéz v. lábfej) lapos része, szélessége' U und *lapa 'sík felület; sík lap(ja vmely tárgynak)' U.

    Hangutánzó/hangfestő.



    Bibliográfia
    • Beitr 104 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Lehtisalo: FUF 21: 23 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUF 31: 186 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Wichmann: FUF 7: 42 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Wichmann: FUFA 16: 41 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • Wichmann: MNy 4: 459 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Liimola: MSFOu 98: 140 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 682 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Gombocz: NyK 45: 14 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Sauvageot: Rech 36 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 55
    • Uotila: SyrjChr 112 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Bouda: UJb 20: 87 = Ungarische Jahrbücher. 1–23. Berlin 1921–1945 [Fortsetzung UAJb.]