anhand von Uralothek |
? Mari/Tscheremissisch | KB | əŋγä- 'schwelen, anbrennen, angesengt werden, verkohlen' | |||||
U | eŋa- 'schwelen, anbrennen, angesengt werden, verkohlen' | ||||||
U | eŋ 'Feuer' | Szil [tscher] | |||||
B | eŋa- 'schwelen, anbrennen, angesengt werden, verkohlen' | ||||||
B | eŋ 'Feuer' | Szil [tscher] | |||||
Komi/Syrj | i̮ń 'Flamme' | ||||||
i̮ńal- 'flammen, entbrennen' | |||||||
i̮ń- 'flammen, entbrennen' | |||||||
i̮ńed- 'entzünden' | |||||||
Chanti/Ostjakisch | Vj | jäŋləl- 'am Feuer rösten' | Ostjakisches: 164–5 | ||||
Kaz | jaŋəʌ- 'am Feuer rösten' | ||||||
Ungarisch | ég- 'brennen' |
A zürjén al, ed denominális (utóbbi deverbális is lehet), az osztják ləl, əʌ deverbális képzők.
Az osztják j az eredeti palatális magánhangzó előtt kialakult másodlagos hang.
A cseremisz KB szó vagy csuvas jövevényszó, vagy hangalakjára hatással volt a csuvas ən- 'láng nélkül ég' ige. A csuvas szó jelentése viszont a cseremisz szó hatásával magyarázható.
Nomenverbum.
A vogul LM jiŋki 'sötétedik, éjszaka lesz' (Knöpfler: Nyr 65: 126) nem tartozik ide, mivel a LM jī 'éj' szó származéka. Lásd *eje (*üje) 'éj' FU.