Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. kutte FU    'hat'  de 'sechs'  en 'six'



    UEW № 433 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Zahl


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  kuusi 'sechs'Gen. kuuden
     
    Estnisch  kuus 'sechs'Gen. kuue
     
    SaamiLkuhtta 'sechs'
    Ngutˈtâ -đ- 'sechs'Gen. -đ-
    Notkuht 'sechs'158
    Kldkutt 'sechs'158
    Tkutt 'sechs'158
    Kkutt 'sechs'
     
    MordwinischEkoto 'sechs'
    Mkota 'sechs'
     
    Mari/TscheremissischKBkut 'sechs'
    Ukut 'sechs'Subst adj. kuδə̑t
     
    Wotjakisch/UdmurtischSkwat́ 'sechs'
    Gkwat́ 'sechs'Wichm [wotj]
     
    Komi/SyrjSkvat́ 'sechs'
    Pkvat́ 'sechs'
    Pkvajt 'sechs'
    POkvat́, kvat 'sechs'
     
    Chanti/OstjakischVkut 'sechs'OL: 101
    DNχot 'sechs'
    Oχut 'sechs'
     
    Mansi/WogulischTJkat 'sechs'MSFOu: 127:153 (Kannisto mitg. Liimola)
    KMkōt 'sechs'MSFOu: 101: 54, 55, 266, 299, 376, 398 (Kannisto – Liimola)
    KUχōt 'sechs'MSFOu: 101: 54, 55, 266, 299, 376, 398 (Kannisto – Liimola)
    Pkōt 'sechs'MSFOu: 101: 54, 55, 266, 299, 376, 398 (Kannisto – Liimola)
    Soχāt 'sechs'
     
    Ungarisch hat 'sechs'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A finn és lapp számnév sem a szó belseji mássalhangzó, sem az első szótagi magánhangzó szempontjából nem feleltethető meg a többi FU nyelv szavainak. A finn t ~ d fokváltakozás a *tt ~ *t és *t ~ *δ váltakozási sorok keveredésével magyarázható; a lapp -tt- → -d- fokváltakozás szabálytalan.

    A votják és zürjén szavak feltételezett őspermi alakjában *ku̯o̭ť (< *ko̭ť) a -t a korai őspermi tővégi magánhangzó (< FU *e) palatalizáló hatásával függhet össze.



    Literatur
    • Gyarm: Aff 15, 73, 130, 179, 217, 289 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Collinder: CompGr 82 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Sajn: Dem 91 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • Révai: ElGr 268 = Révai, Nicolaus, Elaboratior Grammatica Hvngarica. I2–II2, Pest 1806; III, [hrsg. von Simonyi, Zsigmond] Budapest 1908.
    • Orbán: FgrSzámn 39, 77 = Orbán, Gábor, A finnugor nyelvek számnevei. Bratislava 1932.
    • E.Itkonen: FUF 31: 284, 304 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 14/3: 35 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Ravila: MSFOu 62: 100 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Collinder: MSFOu 74: 156 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 92 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Strahlenberg: NOstT = Strahlenberg, Philipp Johan von, Das Nord- und Ostliche Theil von Europa und Asia. Stockholm 1730.
    • NyH7
    • Munkácsi: NyK 25: 269 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Setälä: NyK 26: 417 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Gombocz: NyK 39: 268 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 50
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.