Az Uralothek alapján |
udmurt/votják | S | ki̮ź 'zwanzig' | |||||
K | kə̑ź 'zwanzig' | ||||||
G | kị̑ź 'zwanzig' | Wichm [wotj] | |||||
komi/zürjén | S | ki̮ź 'zwanzig' | |||||
hanti/osztják | V | kos 'zwanzig' | 343 | ||||
DN | χus 'zwanzig' | ||||||
O | χos 'zwanzig' | ||||||
manysi/vogul | TJ | kos 'zwanzig' | WV | ||||
KU | χos 'zwanzig' | ||||||
P | kus 'zwanzig' | ||||||
So | χus 'zwanzig' | ||||||
magyar | húsz 'zwanzig' | Akk. huszat | |||||
ÚESz. | húsz |
Mivel a finnugor nyelvek számnevei csak egytől hatig közösek, valószínű, hogy a szó korai finnugor előzménye még nem lehetett absztrakt számnév. Előzményként a következő két alapszó jöhet szóba:
1. A számnév a *koje 'férfi, ember' U alapszónak a će ~ ći U mutató névmással való kapcsolatából keletkezhetett (lásd *koje 'férfi, ember' U, valamint a mutató névmást a *će ~ *ći szócikkben). A *koje-ćɜ ( > *kojćɜ) alak jelentése a korai finnugor korban 'az ember (vagyis az ember kéz- és lábujjaival együtt)' lehetett. A mai 'húsz' jelentés a 'húsz darabból álló csomag, köteg (pl. húsz mókusbőr vagy hal)' jelentésen keresztül a kései finnugor korban keletkezhetett.
A mordvin E komś, M komeś, komś 'húsz' és a fent említett etimológia között valamilyen kapcsolat lehet akkor, ha a mordvin 'húsz' szóban a *koje alapalak -m- képzős származéka rejlik (vö. *koj(e)-mɜ 'férfi, ember' U); így a 'húsz' jelentésű mordvin szó is származtatható az ś (< *će ~ *ći U) elemmel létrejött *kojmɜćɜ előzményből.
2. Kevésbé valószínű a szamojéd *kuśɜ 'férfi, ember' szócsaláddal való kapcsolat, mert ilyen hangalakra visszavezethető 'férfi, ember' jelentésű szavak a finnugor nyelvekből nem mutathatók ki, ezért a szamojéd szavak uráli eredete nem bizonyítható.