Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. kuśɜ (koje-ćɜ) FU    'húsz'  de 'zwanzig'  en 'twenty'



    UEW № 432 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Zahl


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Wotjakisch/UdmurtischSki̮ź 'zwanzig'
    Kkə̑ź 'zwanzig'
    Gkị̑ź 'zwanzig'Wichm [wotj]
     
    Komi/SyrjSki̮ź 'zwanzig'
     
    Chanti/OstjakischVkos 'zwanzig'343
    DNχus 'zwanzig'
    Oχos 'zwanzig'
     
    Mansi/WogulischTJkos 'zwanzig'WV
    KUχos 'zwanzig'
    Pkus 'zwanzig'
    Soχus 'zwanzig'
     
    Ungarisch húsz 'zwanzig'Akk. huszat


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Mivel a finnugor nyelvek számnevei csak egytől hatig közösek, valószínű, hogy a szó korai finnugor előzménye még nem lehetett absztrakt számnév. Előzményként a következő két alapszó jöhet szóba:

    1. A számnév a *koje 'férfi, ember' U alapszónak a će ~ ći U mutató névmással való kapcsolatából keletkezhetett (lásd *koje 'férfi, ember' U, valamint a mutató névmást a *će ~ *ći szócikkben). A *koje-ćɜ ( > *kojćɜ) alak jelentése a korai finnugor korban 'az ember (vagyis az ember kéz- és lábujjaival együtt)' lehetett. A mai 'húsz' jelentés a 'húsz darabból álló csomag, köteg (pl. húsz mókusbőr vagy hal)' jelentésen keresztül a kései finnugor korban keletkezhetett.

    A mordvin E komś, M komeś, komś 'húsz' és a fent említett etimológia között valamilyen kapcsolat lehet akkor, ha a mordvin 'húsz' szóban a *koje alapalak -m- képzős származéka rejlik (vö. *koj(e)-mɜ 'férfi, ember' U); így a 'húsz' jelentésű mordvin szó is származtatható az ś (< *će ~ *ći U) elemmel létrejött *kojmɜćɜ előzményből.

    2. Kevésbé valószínű a szamojéd *kuśɜ 'férfi, ember' szócsaláddal való kapcsolat, mert ilyen hangalakra visszavezethető 'férfi, ember' jelentésű szavak a finnugor nyelvekből nem mutathatók ki, ezért a szamojéd szavak uráli eredete nem bizonyítható. 



    Literatur
    • Gyarm: Aff 179, 217 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • ÁKE 606, 647 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Kovács: ALH 8: 343, 10: 127 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Beitr 8 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Révai: ElGr 271 = Révai, Nicolaus, Elaboratior Grammatica Hvngarica. I2–II2, Pest 1806; III, [hrsg. von Simonyi, Zsigmond] Budapest 1908.
    • Steinitz: FgrVok 44 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
    • Setälä: FUFA 12: 4 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Wichmann: MSFOu 52: 340 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Toivonen: MSFOu 67: 378 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 123 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Kovács: NyK 61: 65, 62: 119 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 67: 330 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Kovács: NytudÉrt 40: 211 = Nyelvtudományi Értekezések. 1–, Budapest 1953–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Hunfalvy: VogF 263, 268 = Hunfalvy, Pál, A' Vogul föld és nép. Reguly Antal hagyományaiból kidolgozta -. Pest 1864 (Reguly Antal hagyományai, 1).