Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. kurɜ FU    'mélyedés, vízvájta mélyút, hágó két hegyoldal között'  de 'Vertiefung, vom Wasser ausgegrabener Hohlweg, Paß zwischen zwei Bergabhängen'  en 'depression, gully, pass between two mountainsides'



    UEW № 422 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Szárazföld


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn kuri 'Art u. Weise sich zu betragen 1. zu handeln; Sitte, Behandlungsart, Zucht, Züchtigung, Seite; (SKES) kapeikko, kuja, sola (rakennusten välillä); enger Paß, Gasse, Paß (zwischen Gebäuden)'
     kuru 'djup fåra, fåra emellan grundare ställen på elfsbotten, fördjupning emellan berg, bergsreva; spetsig vinkel, spetsigt hörn; liten bugt, vik; tiefe Furche, Furche zwischen seichten Stellen auf dem Flußboden, Vertiefung zwischen Bergen, Schlucht; spitze Winkel, spitze Ecke; kleine Bucht, Bucht'
     
    észt kuru 'Winkel, dunkler Korridor (in d. Riege), schmaler Weg zwischen Zäunen, Kellerhals, Eingang in d. Keller'
     
    ? számi/lappLkurra 'Schnitt, Kerbe, Scharte; schmale Senke in einem Hochgebirgsrücken'
    Ngurrâ -r- 'chip dint (in the edge); cleft, small mountain gap'
    Tkurr 'Schlucht'2051
     
    ? komi/zürjénSguran 'Grube'
    Leguran 'tiefe Grube'
    Prguran 'tiefes Tal'
    Vguran 'Vertiefung, Grube, Graben; Grube im Keller zum Lagern von Schnee und Eis; Wasserriß; nicht zugefrorene Stelle im Eis'
     
    hanti/osztjákVkor 'Höhlung (in einem Baum)'329
    Vwač-kor 'Straße (in der Stadt)'wač 'Stadt'
    Trjkor 'Höhlung, längsgehendes Loch (in einem Baum, einer Flinte, einem Pfeifenstiel, einem Horn usw.); Bett (eines kleinen Baches, eines Regenbachs, nicht eines Flusses)'329
    Ojos-χor 'durch den Wald gehauener Weg'jos 'Weg, Pfand'
     
    magyarreghorhó 'mély hegyi út két hegyoldal közötti szoros út, szakadékos hegyoldalba vájódott, vízmosta meredek út,, tiefer Gebirgsweg, enger Weg zwischen zwei Bergabhängen in einem zerklüfteten Bergabhang, vom Wasser ausgegrabener steiler Weg'
    reghoró 'mély hegyi út két hegyoldal közötti szoros út, szakadékos hegyoldalba vájódott, vízmosta meredek út,, tiefer Gebirgsweg, enger Weg zwischen zwei Bergabhängen in einem zerklüfteten Bergabhang, vom Wasser ausgegrabener steiler Weg'
    reghorh 'mély hegyi út két hegyoldal közötti szoros út, szakadékos hegyoldalba vájódott, vízmosta meredek út,, tiefer Gebirgsweg, enger Weg zwischen zwei Bergabhängen in einem zerklüfteten Bergabhang, vom Wasser ausgegrabener steiler Weg'
    reghorhos 'mély hegyi út két hegyoldal közötti szoros út, szakadékos hegyoldalba vájódott, vízmosta meredek út,, tiefer Gebirgsweg, enger Weg zwischen zwei Bergabhängen in einem zerklüfteten Bergabhang, vom Wasser ausgegrabener steiler Weg'
    reghorog 'mély hegyi út két hegyoldal közötti szoros út, szakadékos hegyoldalba vájódott, vízmosta meredek út,, tiefer Gebirgsweg, enger Weg zwischen zwei Bergabhängen in einem zerklüfteten Bergabhang, vom Wasser ausgegrabener steiler Weg'
    reghorgos 'mély hegyi út két hegyoldal közötti szoros út, szakadékos hegyoldalba vájódott, vízmosta meredek út,, tiefer Gebirgsweg, enger Weg zwischen zwei Bergabhängen in einem zerklüfteten Bergabhang, vom Wasser ausgegrabener steiler Weg'
    Althurhu 'mély hegyi út, két hegyoldal közötti szoros út, szakadékos hegyoldalba vájódott (vízmosta) meredek út; tiefer Gebirgsweg, enger Weg zwischen zwei Bergabhängen, in einem zerklüfteten Bergabhang (vom Wasser) ausgegrabener steiler Weg'1055 TA
    AltSulmus-horka 'mély hegyi út, két hegyoldal közötti szoros út, szakadékos hegyoldalba vájódott (vízmosta) meredek út; tiefer Gebirgsweg, enger Weg zwischen zwei Bergabhängen, in einem zerklüfteten Bergabhang (vom Wasser) ausgegrabener steiler Weg'OklSz. 1339
    ÚESz.horh


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    A magyar szó eleme kicsinyítő képző. Az ómagyar hu, chu [ɔ: *γu] elemek FU *kɜ-ra visszavezethető denominális névszóképzők.

    A finn szó jelentésére talán a svéd (nyj.) skuru 'nyílás, hasadék, barázda, bemetszés, üreg' jelentése is hathatott. A 'fenyítés, fegyelem' stb. jelentés másodlagos.

    A lapp szó finn jövevényszó is lehet.

    Hangutánzó/hangfestő jellege és az első szótagi u miatt a zürjén szó csak kérdőjellel vonható ide.

    A finn kuru szónak a zürjén S kurja 'öböl' szóval való egyeztetése (Lindström: Suomi 1852: 48; Kalima: FUF 18: 29; Kálmán: NyK 56: 275; Kálmán: RLW 30; A. Kövesi:Permiképz. 132) hangtani és jelentéstani okok miatt nem fogadható el. A finn és zürjén szavaknak a vogul (Munk. mitg Kálmán: a. a. O.) KO kwårγˊə 'a folyó két oldalán elterülő posvány' szóval való egyeztetése szintén téves. A vogul szó obi-ugor eredetű.

    magyar szót a nyj. horol- 'dörzsöl, súrol, horzsol' és hornyol- 'rovátkol, barázdál' szavakkal vetették egybe (Szamota: NyK 25: 137; P. Komondor [= Pais]: MNy 23: 51; Bárczi: TA: 34). Ez azonban jelentéstani, valamint hangtani (szó belseji *!) nehézségek miatt nem fogadható el. A nyj. horol- szót lásd a *korɜ- (korwɜ-) 'levakar, kapar, dörzsöl' FU, a hornyol- szót pedig a *kurńa 'rovátka, barázda' FU alatt.



    Bibliográfia
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Liimola: MSFOu 145: 133 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Äimä: MSFOu 45: 250 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Rédei: NyK 72: 157 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Europaeus: Suomi 1868: 167
    • E.Itkonen: UAJb 28: 71 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • Rédei: Vir 1970: 45 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.