anhand von Uralothek |
|
     |
|
anhand von Uralothek |
|
|
| Finnisch | kuri 'Art u. Weise sich zu betragen 1. zu handeln; Sitte, Behandlungsart, Zucht, Züchtigung, Seite; (SKES) kapeikko, kuja, sola (rakennusten välillä); enger Paß, Gasse, Paß (zwischen Gebäuden)' | ||||||
| kuru 'djup fåra, fåra emellan grundare ställen på elfsbotten, fördjupning emellan berg, bergsreva; spetsig vinkel, spetsigt hörn; liten bugt, vik; tiefe Furche, Furche zwischen seichten Stellen auf dem Flußboden, Vertiefung zwischen Bergen, Schlucht; spitze Winkel, spitze Ecke; kleine Bucht, Bucht' | |||||||
| Estnisch | kuru 'Winkel, dunkler Korridor (in d. Riege), schmaler Weg zwischen Zäunen, Kellerhals, Eingang in d. Keller' | ||||||
| ? Saami | L | kurra 'Schnitt, Kerbe, Scharte; schmale Senke in einem Hochgebirgsrücken' | |||||
| N | gurrâ -r- 'chip dint (in the edge); cleft, small mountain gap' | ||||||
| T | kurr 'Schlucht' | 2051 | |||||
| ? Komi/Syrj | S | guran 'Grube' | |||||
| Le | guran 'tiefe Grube' | ||||||
| Pr | guran 'tiefes Tal' | ||||||
| V | guran 'Vertiefung, Grube, Graben; Grube im Keller zum Lagern von Schnee und Eis; Wasserriß; nicht zugefrorene Stelle im Eis' | ||||||
| Chanti/Ostjakisch | V | kor 'Höhlung (in einem Baum)' | 329 | ||||
| V | wač-kor 'Straße (in der Stadt)' | wač 'Stadt' | |||||
| Trj | kor 'Höhlung, längsgehendes Loch (in einem Baum, einer Flinte, einem Pfeifenstiel, einem Horn usw.); Bett (eines kleinen Baches, eines Regenbachs, nicht eines Flusses)' | 329 | |||||
| O | jos-χor 'durch den Wald gehauener Weg' | jos 'Weg, Pfand' | |||||
| Ungarisch | reg | horhó 'mély hegyi út két hegyoldal közötti szoros út, szakadékos hegyoldalba vájódott, vízmosta meredek út,, tiefer Gebirgsweg, enger Weg zwischen zwei Bergabhängen in einem zerklüfteten Bergabhang, vom Wasser ausgegrabener steiler Weg' | |||||
| reg | horó 'mély hegyi út két hegyoldal közötti szoros út, szakadékos hegyoldalba vájódott, vízmosta meredek út,, tiefer Gebirgsweg, enger Weg zwischen zwei Bergabhängen in einem zerklüfteten Bergabhang, vom Wasser ausgegrabener steiler Weg' | ||||||
| reg | horh 'mély hegyi út két hegyoldal közötti szoros út, szakadékos hegyoldalba vájódott, vízmosta meredek út,, tiefer Gebirgsweg, enger Weg zwischen zwei Bergabhängen in einem zerklüfteten Bergabhang, vom Wasser ausgegrabener steiler Weg' | ||||||
| reg | horhos 'mély hegyi út két hegyoldal közötti szoros út, szakadékos hegyoldalba vájódott, vízmosta meredek út,, tiefer Gebirgsweg, enger Weg zwischen zwei Bergabhängen in einem zerklüfteten Bergabhang, vom Wasser ausgegrabener steiler Weg' | ||||||
| reg | horog 'mély hegyi út két hegyoldal közötti szoros út, szakadékos hegyoldalba vájódott, vízmosta meredek út,, tiefer Gebirgsweg, enger Weg zwischen zwei Bergabhängen in einem zerklüfteten Bergabhang, vom Wasser ausgegrabener steiler Weg' | ||||||
| reg | horgos 'mély hegyi út két hegyoldal közötti szoros út, szakadékos hegyoldalba vájódott, vízmosta meredek út,, tiefer Gebirgsweg, enger Weg zwischen zwei Bergabhängen in einem zerklüfteten Bergabhang, vom Wasser ausgegrabener steiler Weg' | ||||||
| Alt | hurhu 'mély hegyi út, két hegyoldal közötti szoros út, szakadékos hegyoldalba vájódott (vízmosta) meredek út; tiefer Gebirgsweg, enger Weg zwischen zwei Bergabhängen, in einem zerklüfteten Bergabhang (vom Wasser) ausgegrabener steiler Weg' | 1055 TA | |||||
| Alt | Sulmus-horka 'mély hegyi út, két hegyoldal közötti szoros út, szakadékos hegyoldalba vájódott (vízmosta) meredek út; tiefer Gebirgsweg, enger Weg zwischen zwei Bergabhängen, in einem zerklüfteten Bergabhang (vom Wasser) ausgegrabener steiler Weg' | OklSz. 1339 | |||||
A magyar szó hó eleme kicsinyítő képző. Az ómagyar hu, chu [ɔ: *γu] elemek FU *kɜ-ra visszavezethető denominális névszóképzők.
A finn szó jelentésére talán a svéd (nyj.) skuru 'nyílás, hasadék, barázda, bemetszés, üreg' jelentése is hathatott. A 'fenyítés, fegyelem' stb. jelentés másodlagos.
A lapp szó finn jövevényszó is lehet.
Hangutánzó/hangfestő jellege és az első szótagi u miatt a zürjén szó csak kérdőjellel vonható ide.
A finn kuru szónak a zürjén S kurja 'öböl' szóval való egyeztetése (Lindström: Suomi 1852: 48; Kalima: FUF 18: 29; Kálmán: NyK 56: 275; Kálmán: RLW 30; A. Kövesi:Permiképz. 132) hangtani és jelentéstani okok miatt nem fogadható el. A finn és zürjén szavaknak a vogul (Munk. mitg Kálmán: a. a. O.) KO kwårγˊə 'a folyó két oldalán elterülő posvány' szóval való egyeztetése szintén téves. A vogul szó obi-ugor eredetű.
A magyar szót a nyj. horol- 'dörzsöl, súrol, horzsol' és hornyol- 'rovátkol, barázdál' szavakkal vetették egybe (Szamota: NyK 25: 137; P. Komondor [= Pais]: MNy 23: 51; Bárczi: TA: 34). Ez azonban jelentéstani, valamint hangtani (szó belseji *rń!) nehézségek miatt nem fogadható el. A nyj. horol- szót lásd a *korɜ- (korwɜ-) 'levakar, kapar, dörzsöl' FU, a hornyol- szót pedig a *kurńa 'rovátka, barázda' FU alatt.