Uralonet

ku-, ko- U 'ki, melyik ?mi' de 'wer, welcher, ?was' en 'who, which, ?what'

UEW № 372 By No.: << Previous Next >> New search

Lexical field: -

Set of correspondences


Finnish		ku-, ko- 'wer, welcher'
		kumpi 'welcher von beiden'	Gen. kumman
		kussa 'wo'
		konsa 'als, da, wenn'
		koska 'wann, als, da, weil'
		kuin 'wie, als'
		kuka 'wer, welcher'

Karelian		kutama 'mikä, kumpi, was, welcher von beiden'		SKES
		kudama 'mikä, kumpi; was, welcher von beiden'

Estonian		ku-, kõ- 'welcher von beiden'
		kus 'wo, wohin'
		kõis 'wann'
		koos 'wann, wenn'
		kui 'wie, so wie, als, als ob'

Saami/Lappish	L	kå 'als wenn, weil, da, falls, insofern; als, wie (bei einem Vergleich); daß'
	L	kåbbā 'wer, welcher (von zweien, von beiden)'
	L	kånne 'wo, woher; irgendwo'
	N	gu-, gǫ-, goa- 'who, which, (that which)'
	N	goab'ba 'which (of two persons, animals, things)'
	N	gǫst 'where; from where, whence'
	N	gǫ 'when after; because, as'
	N	gutti -đ- 'who, which, (that wich)'
	Not	kū 'wer, welcher'	Gen. kon	107:213
	Not	ko_ist 'wo, woher'
	Not	kuѳ_iss 'wann, jemals, wenn, als'
	Not	kue_iss 'wann, jemals, wenn, als'
	Not	kua_iss 'wann, jemals, wenn, als'
	A	kū 'wer, welcher'	Gen. kon	107:213
	A	ko_ist 'wo, woher'
	A	ko_is 'wann, jemals, wenn, als'
	A	koχt 'wie'
	Kld	kū 'wer, welcher'	Gen. kon	107:213
	Kld	ko_ist 'wo, woher'
	Kld	kuѳ_iss 'wann, jemals, wenn, als'
	Kld	koχt 'wie'
	T	kū 'wer, welcher'	Gen. kon
	T	ko_ist 'wo, woher'
	T	ki̊ѳ_iss 'wnn, jemals, wenn, als'
	K	kū 'wer, welcher'	Gen. kon

Mordvin		ko-, ki- ku- 'welcher'
	E	kona 'welcher'
	E	koso 'welcher'
	E	koda 'wie, wenn, als'
	E	kodamo 'was für ein, welcher'
	E	kida 'wie, wenn, als'
	M	kona 'welcher'
	M	kosa 'wo'
	M	koda 'wie, wenn, als'
	M	kodama 'was für ein, welcher'
	M	kuda 'wie, wenn, als'

Mari/Cheremis		kə̑-, ku- ''
	KB	kə̑δə̑ 'wer, welcher, irgendeiner'
	KB	kə̑štə̑ 'wie'
	KB	kə̑ce 'wie'
	U	kuδo 'wer, welcher, irgendeiner'
	U	kušto 'wo'
	U	kuze 'wie'
	M	kuźe 'wie'
	B	kuδo 'wer'
	B	kušto 'wo'
	B	kuze 'wie?'

Udmurt/Votyak		ke̮- , kə̑-, ki̮-, ku- ''
	S	ke̮če 'was für ein, wie'
	S	kud 'welcher'
	S	ki̮ti̮n 'wo'
	S	ki̮ǯ´i̮ 'wie'
	S	kudi̮z 'welcher'
	K	kə̑če 'was für ein, wie'
	K	kə̑tə̑n 'wo'
	K	kiźǝ̇ 'wie'
	G	kı̣̑če 'was für ein, wie'
	G	kudiz 'welcher'		Wichm [wotj]
	G	kı̣̑tı̣̑n 'wo'		uebib345
	G	kı̣̑źı̣̑ 'wie'
	G	ku 'wann'		uebib345
	G	ke̮če 'was für ein, wie'

Komi/Zyryan		ko-, ke̮, ki̮-, ku- ''
	S	kod 'wer'
	S	kuče̮m 'was für ein, welcherlei'
	S	ki̮te̮n 'wo'
	S	ki̮ʒ́ 'wie'
	S	ke̮n 'wo'
	P	ke̮d 'welcher'
	P	ki̮če̮·m 'welcher, was für ein, welcherlei'
	P	ki̮te̮·n 'wo'
	P	ki̮ʒ́ 'wie'
	PO	kut 'welcher'
	PO	kѳtѳ·n 'wo'
	PO	ku̇ʒ́ 'wie, da, weil'
	PO	ku·dik 'welcher'

Khanty/Ostyak		ko-, χŏ-, χă- ''
	V	koji̮ 'wer'		280367
	V	kŏti̮ 'was'
	V	kot 'wo'
	V	kuntə 'wann'		OL: 138
	DN	χŏjə 'wer'
	DN	χŏtə 'was'
	DN	χătan 'wo'
	DN	χun 'wann'
	O	χŏj 'wer'
	O	χŏti 'was'
	O	χătȧ 'wo'
	O	χun 'wann'

Mansi/Vogul		ka-, ~ kā-, χo- ~ χō-, ''
		χū 'wer'
	TJ	kan 'wer'		WV: 180:1
	TJ	kōn 'wann'
	TJ	kāt 'wo?'		Volksdichtung: 129:59
	K	khọmľė 'hogyan; wie'		VNyj: 24, 210, 245
	K	khọmėľ 'hogyan; wie'
	KU	χon 'wer'
	KU	χūn 'wann'
	KU	χōt 'wo?'
	KU	χan 'wer'
	KU	χ̥an 'wer'
	P	kon 'wer'
	P	kūn 'wann'
	P	kōt 'wo?'
	P	khum 'hogyan; wie'
	P	khumľe 'hogyan; wie'
	So	χɔ̄ŋka 'wer'
	So	χuń 'wann?'
	So	χɔ̄t 'wo?'
	N	χum 'hogyan; wie?'
	N	χumľ́ė 'hogyan; wie'

Hungarian		ho- ''
		ha 'wenn, falls, als; als wenn; (dial.) wann; sondern'
		hogy 'wie; daß'
		hol 'wo, irgendwo'
	reg	hól 'wo, irgendwo'
	reg	hon 'wo, irgendwo'
	reg	hun 'wo, irgendwo'

Nenets/Yurak		χi-, χū- ''		197-8
	O	χińćerʔ 'wie'
	O	χūjumʔ 'welcher von beiden'
	O	χūna 'wo'

Enets		hō-, ko- ku- ''
		hōke 'welcher'
		kokohone 'wo'
	Ch	kune 'wann'
	B	kunne 'wann'
	B	kuro 'woher'
	B	kudo 'woher'

Nganasan		ku- ''
		kuninu 'wo'
		kuniʔāŋ 'wohin, wie'
		kua 'welcher'
		kunie 'welcher'
		kunijāŋ 'wohin, wie'

Selkup		ku-, k͔a-, qa-, qå- ''
	Ta	kut(з) 'wer'
	Ta	kuu 'wohin'		MSFOu: 122:320
	Ta	kun 'wo, woher'
	Tur	qåj 'was'		Sprachmaterialien: 122:320
	Tur	qåitqo 'warum'
	Tur	kutar 'wie'		Sprachmaterialien: 122:338
	Ty	kūt 'wer'		DonnMskr
	Ty	qaj 'was'
	Ty	qåj 'was'
	N	kud 'wer, was'
	N	kod 'wer'
	Ke	k͔ai 'wer, was'

Kamassian		kā-, ka- ''
		kāmə̑n 'wenn'
		kadeʔ 'wie'
		kojət 'wie beschaffen'
		kådoʔ 'wie'
		kə̑daʔ 'wie'

Koibal		куминэ 'сколько'		Janhunen, SW: 75

Mator		кымъ 'wer'		Janhunen, SW: 69, 75
		куʌгу 'какой'

Commentaries

Vö. jukagir xadi 'melyik...', jukagir xon 'hol, hová'; altaji *qa : török qanyu, qayu 'melyik', török qanta 'hol' , mongol qaγa, qamiγa 'hol', mandzsu-tunguz *qai : mandzsu ai , nanáj χai , even, tunguz ī 'ki, melyik'; indoeurópai *qʷo~, *qʷu- : óind káḥ 'ki', avesztai kō azon., latin quod 'mi'.

A mordvin na, a vogul 'ki' jelentésű szavak n eleme, a nganaszan nie ( < *nз), az osztják ji̮, a nyenyec j, a kamassz j ( < *jз), és finn ka névmásképzők. A lapp tti, mordvin da, cseremisz δə̑, δo, permi d és osztják ti, tə (< *tз) névmásképzők. A mordvin ma, mo, permi m, nyenyec m és kamassz m szintén névmásképzők. A magyar l vagy névmásképző, vagy az ugor ablatívuszraggal azonos. A névmási határozószók részben az ősi esetragokat őrizték meg, részben a paradigmatikus ragozás (másodlagos) ragjait vették fel.

A szabálytalan magánhangzó-megfelelés az obi-ugor és a permi nyelvekben talán azzal magyarázható, hogy bennük egy *ku- és egy *ko- kezdetű névmás eshetett egybe. A két névmás szétválasztása csak a finnben és a lappban lehetséges.

Bibliography

Gyarm: Aff 73, 286-7 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Ojansuu: AUFA 1/3: 11, 54, 88 = Turun Suomalaisen Yliopiston Julkaisuja. Annales Universitatis Fennicae Aboensis. Sarja/Ser. B [ab. Bd. 3 neben der Serienbezeichnung:] Humaniora [ab Bd. 5 fehlt im Titel "Fennicae"; ab Bd. 21 statt "Aboensis" Turkuensis"]. 1–, Turku 1923–.
Beitr 162, 297 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
ESK = Лыткин, В.И. – Гуляев, Е.И. Краткий этимологический словарь коми языка. Москва 1970.
Setälä: FUFA 12: 99 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Collinder: IUrSprg 58 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
Setälä: JSFOu 30/5: 33 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Bergsland: JSFOu 61/2: 13 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Collinder: JukUr 72 = Collinder, Björn, Jukagirisch und Uralisch. Uppsala – Leipzig 1940 (Uppsala Universitets Ärsskrift. Recueil de travaux publié par l'université d'Uppsala 1940: 8).
Hunfalvy: MNyszet 1: 159 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
Wiklund: MO 1: 53 = Le Monde Oriental. 1–35, Uppsala 1906–1941 [tatsächlich: 1947].
TESzJoki: MSFOu 151: 273 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 100 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Budenz: NyK 10: 82 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Halász: NyK 23: 25 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Gombocz: NyK 39: 271 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Anderson: Stud 43, 51 = Anderson, Nikolai, Studien zur vergleichung der ugro-finnischen und indogermanischen sprachen. I. Dorpat 1879.
Janhunen: SW 69, 75 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
Angere: UrJukFr 68 = Angere, Johannes, Die uralo-jukagirische Frage. Ein Beitrag zum Problem der sprachlichen Urverwandtschaft. Stockholm 1956.