anhand von Uralothek |
Finnisch | ku-, ko- 'wer, welcher' | ||||||
kumpi 'welcher von beiden' | Gen. kumman | ||||||
kussa 'wo' | |||||||
konsa 'als, da, wenn' | |||||||
koska 'wann, als, da, weil' | |||||||
kuin 'wie, als' | |||||||
kuka 'wer, welcher' | |||||||
Karelisch | kutama 'mikä, kumpi, was, welcher von beiden' | SKES | |||||
kudama 'mikä, kumpi; was, welcher von beiden' | |||||||
Estnisch | ku-, kõ- 'welcher von beiden' | ||||||
kus 'wo, wohin' | |||||||
kõis 'wann' | |||||||
koos 'wann, wenn' | |||||||
kui 'wie, so wie, als, als ob' | |||||||
Saami | L | kå 'als wenn, weil, da, falls, insofern; als, wie (bei einem Vergleich); daß' | |||||
L | kåbbā 'wer, welcher (von zweien, von beiden)' | ||||||
L | kånne 'wo, woher; irgendwo' | ||||||
N | gu-, gǫ-, goa- 'who, which, (that which)' | ||||||
N | goab'ba 'which (of two persons, animals, things)' | ||||||
N | gǫst 'where; from where, whence' | ||||||
N | gǫ 'when after; because, as' | ||||||
N | gutti -đ- 'who, which, (that wich)' | ||||||
Not | kū 'wer, welcher' | Gen. kon | 107:213 | ||||
Not | koist 'wo, woher' | ||||||
Not | kuѳiss 'wann, jemals, wenn, als' | ||||||
Not | kueiss 'wann, jemals, wenn, als' | ||||||
Not | kuaiss 'wann, jemals, wenn, als' | ||||||
A | kū 'wer, welcher' | Gen. kon | 107:213 | ||||
A | koist 'wo, woher' | ||||||
A | kois 'wann, jemals, wenn, als' | ||||||
A | koχt 'wie' | ||||||
Kld | kū 'wer, welcher' | Gen. kon | 107:213 | ||||
Kld | koist 'wo, woher' | ||||||
Kld | kuѳiss 'wann, jemals, wenn, als' | ||||||
Kld | koχt 'wie' | ||||||
T | kū 'wer, welcher' | Gen. kon | |||||
T | koist 'wo, woher' | ||||||
T | ki̊ѳiss 'wnn, jemals, wenn, als' | ||||||
K | kū 'wer, welcher' | Gen. kon | |||||
Mordwinisch | ko-, ki- ku- 'welcher' | ||||||
E | kona 'welcher' | ||||||
E | koso 'welcher' | ||||||
E | koda 'wie, wenn, als' | ||||||
E | kodamo 'was für ein, welcher' | ||||||
E | kida 'wie, wenn, als' | ||||||
M | kona 'welcher' | ||||||
M | kosa 'wo' | ||||||
M | koda 'wie, wenn, als' | ||||||
M | kodama 'was für ein, welcher' | ||||||
M | kuda 'wie, wenn, als' | ||||||
Mari/Tscheremissisch | kə̑-, ku- '' | ||||||
KB | kə̑δə̑ 'wer, welcher, irgendeiner' | ||||||
KB | kə̑štə̑ 'wie' | ||||||
KB | kə̑ce 'wie' | ||||||
U | kuδo 'wer, welcher, irgendeiner' | ||||||
U | kušto 'wo' | ||||||
U | kuze 'wie' | ||||||
M | kuźe 'wie' | ||||||
B | kuδo 'wer' | ||||||
B | kušto 'wo' | ||||||
B | kuze 'wie?' | ||||||
Wotjakisch/Udmurtisch | ke̮- , kə̑-, ki̮-, ku- '' | ||||||
S | ke̮če 'was für ein, wie' | ||||||
S | kud 'welcher' | ||||||
S | ki̮ti̮n 'wo' | ||||||
S | ki̮ǯ´i̮ 'wie' | ||||||
S | kudi̮z 'welcher' | ||||||
K | kə̑če 'was für ein, wie' | ||||||
K | kə̑tə̑n 'wo' | ||||||
K | kiźǝ̇ 'wie' | ||||||
G | kı̣̑če 'was für ein, wie' | ||||||
G | kudiz 'welcher' | Wichm [wotj] | |||||
G | kı̣̑tı̣̑n 'wo' | uebib345 | |||||
G | kı̣̑źı̣̑ 'wie' | ||||||
G | ku 'wann' | uebib345 | |||||
G | ke̮če 'was für ein, wie' | ||||||
Komi/Syrj | ko-, ke̮, ki̮-, ku- '' | ||||||
S | kod 'wer' | ||||||
S | kuče̮m 'was für ein, welcherlei' | ||||||
S | ki̮te̮n 'wo' | ||||||
S | ki̮ʒ́ 'wie' | ||||||
S | ke̮n 'wo' | ||||||
P | ke̮d 'welcher' | ||||||
P | ki̮če̮·m 'welcher, was für ein, welcherlei' | ||||||
P | ki̮te̮·n 'wo' | ||||||
P | ki̮ʒ́ 'wie' | ||||||
PO | kut 'welcher' | ||||||
PO | kѳtѳ·n 'wo' | ||||||
PO | ku̇ʒ́ 'wie, da, weil' | ||||||
PO | ku·dik 'welcher' | ||||||
Chanti/Ostjakisch | ko-, χŏ-, χă- '' | ||||||
V | koji̮ 'wer' | 280367 | |||||
V | kŏti̮ 'was' | ||||||
V | kot 'wo' | ||||||
V | kuntə 'wann' | OL: 138 | |||||
DN | χŏjə 'wer' | ||||||
DN | χŏtə 'was' | ||||||
DN | χătan 'wo' | ||||||
DN | χun 'wann' | ||||||
O | χŏj 'wer' | ||||||
O | χŏti 'was' | ||||||
O | χătȧ 'wo' | ||||||
O | χun 'wann' | ||||||
Mansi/Wogulisch | ka-, ~ kā-, χo- ~ χō-, '' | ||||||
χū 'wer' | |||||||
TJ | kan 'wer' | WV: 180:1 | |||||
TJ | kōn 'wann' | ||||||
TJ | kāt 'wo?' | Volksdichtung: 129:59 | |||||
K | khọmľė 'hogyan; wie' | VNyj: 24, 210, 245 | |||||
K | khọmėľ 'hogyan; wie' | ||||||
KU | χon 'wer' | ||||||
KU | χūn 'wann' | ||||||
KU | χōt 'wo?' | ||||||
KU | χan 'wer' | ||||||
KU | χ̥an 'wer' | ||||||
P | kon 'wer' | ||||||
P | kūn 'wann' | ||||||
P | kōt 'wo?' | ||||||
P | khum 'hogyan; wie' | ||||||
P | khumľe 'hogyan; wie' | ||||||
So | χɔ̄ŋka 'wer' | ||||||
So | χuń 'wann?' | ||||||
So | χɔ̄t 'wo?' | ||||||
N | χum 'hogyan; wie?' | ||||||
N | χumľ́ė 'hogyan; wie' | ||||||
Ungarisch | ho- '' | ||||||
ha 'wenn, falls, als; als wenn; (dial.) wann; sondern' | |||||||
hogy 'wie; daß' | |||||||
hol 'wo, irgendwo' | |||||||
reg | hól 'wo, irgendwo' | ||||||
reg | hon 'wo, irgendwo' | ||||||
reg | hun 'wo, irgendwo' | ||||||
Nenetsisch | χi-, χū- '' | 197-8 | |||||
O | χińćerʔ 'wie' | ||||||
O | χūjumʔ 'welcher von beiden' | ||||||
O | χūna 'wo' | ||||||
Enetsisch/Jenissej-Samojedisch | hō-, ko- ku- '' | ||||||
hōke 'welcher' | |||||||
kokohone 'wo' | |||||||
Ch | kune 'wann' | ||||||
B | kunne 'wann' | ||||||
B | kuro 'woher' | ||||||
B | kudo 'woher' | ||||||
Tawgy | ku- '' | ||||||
kuninu 'wo' | |||||||
kuniʔāŋ 'wohin, wie' | |||||||
kua 'welcher' | |||||||
kunie 'welcher' | |||||||
kunijāŋ 'wohin, wie' | |||||||
Selkupisch | ku-, k͔a-, qa-, qå- '' | ||||||
Ta | kut(з) 'wer' | ||||||
Ta | kuu 'wohin' | MSFOu: 122:320 | |||||
Ta | kun 'wo, woher' | ||||||
Tur | qåj 'was' | Sprachmaterialien: 122:320 | |||||
Tur | qåitqo 'warum' | ||||||
Tur | kutar 'wie' | Sprachmaterialien: 122:338 | |||||
Ty | kūt 'wer' | DonnMskr | |||||
Ty | qaj 'was' | ||||||
Ty | qåj 'was' | ||||||
N | kud 'wer, was' | ||||||
N | kod 'wer' | ||||||
Ke | k͔ai 'wer, was' | ||||||
Kamassisch | kā-, ka- '' | ||||||
kāmə̑n 'wenn' | |||||||
kadeʔ 'wie' | |||||||
kojət 'wie beschaffen' | |||||||
kådoʔ 'wie' | |||||||
kə̑daʔ 'wie' | |||||||
Koibalisch | куминэ 'сколько' | Janhunen, SW: 75 | |||||
Motorisch | кымъ 'wer' | Janhunen, SW: 69, 75 | |||||
куʌгу 'какой' |
Vö. jukagir xadi 'melyik...', jukagir xon 'hol, hová'; altaji *qa : török qanyu, qayu 'melyik', török qanta 'hol' , mongol qaγa, qamiγa 'hol', mandzsu-tunguz *qai : mandzsu ai , nanáj χai , even, tunguz ī 'ki, melyik'; indoeurópai *qʷo~, *qʷu- : óind káḥ 'ki', avesztai kō azon., latin quod 'mi'.
A mordvin na, a vogul 'ki' jelentésű szavak n eleme, a nganaszan nie ( < *nз), az osztják ji̮, a nyenyec j, a kamassz j ( < *jз), és finn ka névmásképzők. A lapp tti, mordvin da, cseremisz δə̑, δo, permi d és osztják ti, tə (< *tз) névmásképzők. A mordvin ma, mo, permi m, nyenyec m és kamassz m szintén névmásképzők. A magyar l vagy névmásképző, vagy az ugor ablatívuszraggal azonos. A névmási határozószók részben az ősi esetragokat őrizték meg, részben a paradigmatikus ragozás (másodlagos) ragjait vették fel.
A szabálytalan magánhangzó-megfelelés az obi-ugor és a permi nyelvekben talán azzal magyarázható, hogy bennük egy *ku- és egy *ko- kezdetű névmás eshetett egybe. A két névmás szétválasztása csak a finnben és a lappban lehetséges.