Uralonet

końćkɜ, koćkɜ U FU 'háncs, fakéreg' de 'Bast, Baumrinde' en 'bast, bark'

UEW № 350 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Pflanzenteile

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


Finnisch		kosku 'dicke Baumrinde, Platte von Fichtenrinde'	Gen. koskuksen
		koskus 'dicke Baumrinde, Platte von Fichtenrinde'	Gen. koskuksen

Estnisch		kosk 'in langen Streifen abgezogene Fichtenrinde: der (aus Rinde verfertigte) Lockstock für Bienen im Walde'	Gen. kose

Komi/Syrj	S	kaʒ́: pože̮m-kaʒ́ 'innere Schicht der Kiefernrinde, Splint'
	P	kać 'Baumrinde (an Nadelbäumen Wacholder, Espe, Erle; nicht an Birke und Linde)'
	PO	ka·ćka 'die innere Baumrinde'

Chanti/Ostjakisch	Trj	ki̮ńt́ 'Saftschicht (der Kiefer Birke usw.)'		321

Ungarisch		hárs 'Linde, Lindenbaum'		PRT: 1:591
	reg	hásfa 'Lindenbaum'		OrmSz
	Alt	has 'Lindenschale'		OklSz
	Alt	hass 'Lindenschale'
	Alt	hars 'Lindenschale'

? Enetsisch/Jenissej-Samojedisch		sesa 'Baumrinde'

Tawgy		kasu 'Rinde'	Gen. kaju

Selkupisch	Ta	k͔aas 'Baumrinde'
	TaU	qå̄se̮ 'Baumrinde'		DonnMskr
	Ty	qå̄s 'Baumrinde, musta poppeli, schwarze Pappel'
	Ty	qās ''

Kamassisch		kåzå 'Baumrinde'

Erklärung

A zürjén PO k vagy az eredeti hangakapcsolat k elemének folytatója, vagy a ka denominális főnévképző része. A zürjén első szótagi a szabálytalan.

A magyar szó hás(s) > hárs elhasonulás eredménye.

A magyar 'háncs, fakéreg' → 'hársfa' jelentésváltozáshoz vö. finn niini 'háncs' ~ niinipuu 'hársfa'.

Az osztják és talán a zürjén *ńć hangkapcsolatra, a többi nyelv pedig ć hangra utal.

A szamojéd szavak török (török kɑ̄s, kɑ̄z 'fakéreg') jövevényszók lehetnek.

Az N. Sebestyén által (NyK 52: 324) idevont vogul (MSz.) χåsnä 'a fa rugékony része' szó nem tartozik ide.

A tévesen idevont magyar háncs 'háncs' szót lásd *kama 'héj' U alatt.

Literatur

N.Sebestyén : ALH 1: 323 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Setälä: FUF 2: 232 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Setälä: FUFA 12: 75 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Bárczi: Htört2 166.00 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
Setälä: JSFOu 30/5: 44 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
N.Sebestyén : Melich-Eml 358.00
Zsirai: MNy 24: 298 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Ligeti: MNy 54: 437 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
N.Sebestyén : NyIOK 1: 391 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
N.Sebestyén : NyK 52: 232 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Räsänen: StudOr 15: 70 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Lytkin: VokPerm 169 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.