Uralonet

końćkɜ, koćkɜ U FU 'háncs, fakéreg' de 'Bast, Baumrinde' en 'bast, bark'

UEW № 350 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn		kosku 'dicke Baumrinde, Platte von Fichtenrinde'	Gen. koskuksen
		koskus 'dicke Baumrinde, Platte von Fichtenrinde'	Gen. koskuksen

észt		kosk 'in langen Streifen abgezogene Fichtenrinde: der (aus Rinde verfertigte) Lockstock für Bienen im Walde'	Gen. kose

komi/zürjén	S	kaʒ́: pože̮m-kaʒ́ 'innere Schicht der Kiefernrinde, Splint'
	P	kać 'Baumrinde (an Nadelbäumen Wacholder, Espe, Erle; nicht an Birke und Linde)'
	PO	ka·ćka 'die innere Baumrinde'

hanti/osztják	Trj	ki̮ńt́ 'Saftschicht (der Kiefer Birke usw.)'		321

magyar		hárs 'Linde, Lindenbaum'		PRT: 1:591
	reg	hásfa 'Lindenbaum'		OrmSz
	Alt	has 'Lindenschale'		OklSz
	Alt	hass 'Lindenschale'
	Alt	hars 'Lindenschale'
	ÚESz.	hárs

? enyec		sesa 'Baumrinde'

nganaszan		kasu 'Rinde'	Gen. kaju

szölkup	Ta	k͔aas 'Baumrinde'
	TaU	qå̄se̮ 'Baumrinde'		DonnMskr
	Ty	qå̄s 'Baumrinde, musta poppeli, schwarze Pappel'
	Ty	qās ''

kamassz		kåzå 'Baumrinde'

Magyarázat

Syrj. PO k ist entweder die Fortsetzung des k der ursprünglichen Lautverbindung oder ein Teil des denom. Substantivsuffixes ka. Syrj. a der ersten Silbe ist unregelmäßig.

Im ung. Wort trat eine Dissimilation hás(s) > hárs ein.

Zum Bedeutungswandel ung. 'Bast, Baumrinde' → 'Linde' vgl. finn. niini 'Bast' ~ niinipuu 'Linde'.

Ostj. und vielleicht syrj. weisen auf *ńć die überigen sprachen auf ć.

Möglicherweise sind die sam. Wörter türk. Lehnwörter (türk. kɑ̄s, kɑ̄z 'Rinde').

Das von N. Sebestyén (NyK 52: 324) hierher gestellte wog. (MSz.) χåsnä 'a fa rugékony része; der elastische Teil des Holzes' gehört nicht hierher.

Das irrtümlich hierher gestellte ung. háncs 'Bast' s. unter *kama 'Schale' U.

Bibliográfia

N.Sebestyén : ALH 1: 323 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
Setälä: FUF 2: 232 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Setälä: FUFA 12: 75 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Bárczi: Htört2 166.00 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
Setälä: JSFOu 30/5: 44 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
N.Sebestyén : Melich-Eml 358.00
Zsirai: MNy 24: 298 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Ligeti: MNy 54: 437 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
N.Sebestyén : NyIOK 1: 391 = A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. 1–, Budapest 1951–
N.Sebestyén : NyK 52: 232 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Räsänen: StudOr 15: 70 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Lytkin: VokPerm 169 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.