Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. atɜ FU    'dolog, tárgy'  de 'Sache, Ding'  en 'thing, object'



    UEW № 34 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Etwas


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Finnisch  asia 'Sache'
     
    ? Estnisch  asi 'Sache, Ding, Gegenstand, Umstand, irgend etwas'Gen. asja
     
    SaamiLāhta 'unbedeutende Sachen, denen man so wenig Bedeutung beimißt, daß man sie nicht mit Namen nennt; Worte, die als Bezeichnung für eine Sache oder eine Person gebraucht werden, deren Name einem nicht gleich einfällt oder deren Namen man nicht nennen will'
    Nāttâ -đ- 'thing; thingamy, thingumbob'
    Nāttâ- -đ- 'do something indefinite'
    N?aš'še 'cause, ground, reason; guilt'< Finnisch
     
    Chanti/OstjakischVot 'Sache, Ding' 217:59
    Vjot 'Beschlafen (ein Weib)' 142:106
    DNăt 'Sache, Ding' 217:59
    Oȧ̆t- 'Sache, Ding' 217:59
    Oȧ̆t 'aufrichten, ausbessern, beschäftigt sein, etw. tun, arbeiten' 142:106
    Kazŏt- 'aufrichten, wiederherstellen (etw. Zerbrochenes), Beschlafen (ein Weib)' 142:106
     
    ? Mansi/WogulischLOut 'Sache, Ding; Wesen'MSFOu:111:209 (Kannisto-Liimola)
    Nut 'holmi, valami, mi; Dings, etwas, was' 332:14
     
    ? Ungarisch izé 'Ding, Dings, Dings da'
    regizej 'Ding, Dings, Dings da'
    regizeje 'Ding, Dings, Dings da'
    regizély 'Ding, Dings, Dings da'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A finn szó csak *atija > *asija > asia változás esetén vonható ide; ebben az esetben a *ja képző. Valószínűbb azonban, hogy a szó a finn (nyj.) asea 'van, elhelyezkedik' ige származéka. Az is lehet, hogy a balti-finn szavak germán jövevényszók.

    A vogul szó csak az északi nyelvjárásokban fordul elő, így lehet osztják jövevényszó is.

    A magyar szó csak *i̮ > i hangváltozás esetén tartozik ide. A szóvégi é talán az ë simuló kérdőszócska nyj. é változatával azonos, vagy é < ej névszóképző.

    A cseremisz ət, ə̑t, amely a tőszámnevek főnévi alakjában fordul elő, pl. ik ~ iktət 'egy' stb. (Szinnyei: NyK 41: 111; Szinnyei: FUF 12: 27; Szinnyei: NyH7), nem tartozik ide.



    Literatur
    • Gyarm: Aff 65, 70 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Collinder: CompGr 411 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Steinitz: DEWO 207 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
    • Szinnyei: FUF 12: 26 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Toivonen: FUF 18: 193 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Blomstedt: HB 169 = Blomstedt, Oskar Aukusti Frithiof, Halotti beszéd, ynnä sen johdosta Wertailevia Tutkimuksia Unkarin, Suomen ja Lapin Kielissä. Helsinki 1869.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • Szinnyei: NyK 41: 110 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Lakó: NyK 59: 211 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Beke: NyK 60: 417 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Beke: Nyr 52: 54 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Prohászka: Nyr 81: 246 = Magyar Nyelvő‘r. 1–, Budapest 1872–.
    • Toivonen: SitzFAk 1949: 182 = Sitzungsberichte der Finnischen Akademie der Wissenschaften. 1908-. Helsinki 1909-.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Hakulinen: SKRK3 317.00 = Hakulinen, Lauri, Suomen kielen rakenne ja kehitys. Kolmas korjattu ja lisätty painos. Helsinki 1968.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Koivulehto: Vir 1982: 264 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.