Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. koj-ra (koje-ra) U    'hím (fn)'  de 'Männchen'  en 'male'



    UEW № 333 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Mann. Mensch


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  koira 'Hund'
     koiras 'Männchen'Gen.. koiraksen
     
    Estnisch  koer 'Hund'Gen.. koera
     
    SaamiNgoairre 'Hund'< Finnisch
     
    Komi/Syrj kora 'Rentierstier, -ochs'
     ke̮r 'Rentier'< Nenetsisch
    Ski̮r-pon 'männlicher Hund'pon 'Hund'
    Iki̮r 'männlicher Hund'
    Pki̮r-pon 'männlicher Hund'pon 'Hund'
    POkѳr 'männlicher Hund'uebib165
     
    Chanti/OstjakischVkar 'Rentierochs; Hengst; Männchen (von Tieren)'OL: 88
    DNχor 'Rentierochs; Hengst; Männchen (von Tieren)'
    Oχar 'Rentierochs; Hengst; Männchen (von Tieren)'
     
    Mansi/WogulischTJkɛ̮̄r 'Rentierochs; Hengst; Männchen (von Tieren)'WV: 95
    KUχār 'Rentierochs; Hengst; Männchen (von Tieren)'
    Pkē̮r 'Rentierochs; Hengst; Männchen (von Tieren)'
    Soχār 'Rentierochs; Hengst; Männchen (von Tieren)'
     
    Ungarisch here 'Drohne; Müßiggänger, Schmarotzer; Hode; Klee'Akk.. herét
     herél- 'kastrieren'
     
    NenetsischOPχora 'auch: Geschlechtsorgan des Mannes und des männlichen Tieres'
    Oχora 'Männchen, wilder Rentierbulle, Stier; Hengst, Widder; Fischmilch'Juraksamojedisches: 191
     
    Enetsisch/Jenissej-SamojedischChkuða 'nicht verschnittener Rentier'
    Bkura 'nicht verschnittener Rentier'
     
    Tawgy kúru 'Stier Hengst'
     
    SelkupischTak͔or 'Stier Hengst'
    Turqōr 'Rentiermännchen'MSFOu: 122:320 (Lehtisalo)
    Turqori̮ qup 'Mann'
    Tyqor 'uros; Männchen'DonnMskr
    Kekor-sîr 'Stier, Hengst'sîr 'Kuh'
     
    Kamassisch kora 'Ochs, Männchen'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A magyar here szó e eleme vagy PxSg3, vagy kicsinyítő képző.

    A magyar szóban az eredeti veláris magánhangzó a szóbelseji *j hatására palatálissá, a *j pedig magánhangzóvá vált, mint a finn kivételével valamennyi nyelvben.

    A finn és zürjén '(hím) kutya' talán a FP korból származik.

    A magyarban 'hím' → 'here', illetve 'hím' → 'here (ti. méh)' jelentésváltozás történhetett; vö. nyenyec OP χora 'hím' ~ 'férfi nemi szerv', finn kolli 'bagzó macska vagy kutya' észt koli 'here'.

    Mivel az obi-ugorok a rénszarvastenyésztést a szamojédoktól tanulták, az obi-ugor megfelelők jelentésére valószínűleg a szamojéd szó hatott.

    A toldalékolatlan U alapalakot lásd a *koje 'férfi, ember' U alatt, *mɜ képzős származékát pedig a *koje~mɜ 'férfi, ember' U alatt. A szócsalád *ćɜ determináló elemmel ellátott feltett alakját lásd *kuśɜ (*koje-ćɜ) 'húsz' FU szócikkében.



    Literatur
    • N.Sebestyén : ALH 1: 293 = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1–, Budapest 1951–.
    • Beitr 52 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Wichmann: FUF 11: 205 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Setälä: FUFA 12: 119 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 51 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Hajdú: JSFOu 54/1: 55 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Ahlqvist: Kulturw 2 = Ahlqvist, August, Die Kulturwörter der westfinnischen Sprachen. Ein Beitrag zu der älteren Kulturgeschichte der Finnen. Deutsche, umgearb. Aufl. Helsingfors 1875 (Forschungen auf dem Gebiete der ural-altaischen Sprachen. II. Theil).
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • N.Sebestyén : NyIOK 1: 367
    • Halász: NyK 23: 31 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Setälä: NyK 27: 76 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 67: 332 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.