Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. kiśkɜ- FU FW   'tép, szakít'  de 'reißen'  en 'tear (tr)'



    UEW № 318 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Reißen


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  kisko- 'abziehen, losreißen, zerreißen'
     
    Estnisch  kisku- 'reißen, ziehen, spleißen, zerren'
     
    SaamiLkaiˈhkō- 'zer-, entzwei-, los-, nieder- usw. reißen'
    Ngâiˈko- -ik- 'tear, pull, something or at something'
    Notkѳške- 'reißen, spleißen, zerreißen, (die Haut) abziehen'
    Kldki̊ške- 'reißen, spleißen, zerreißen, (die Haut) abziehen'
    Tkiška- 'reißen, spleißen, zerreißen, (die Haut) abziehen'
    Kkiška- 'reißen, spleißen, zerreißen, (die Haut) abziehen'Kuollan: 196
     
    MordwinischEśkiŕa- 'zwicken, kneifen'
    M*kəskə̑ŕa- 'zwicken, kneifen'
    Mkśt́eŕa- 'zwicken, kneifen'
     
    ? Ungarischregkísál- 'bosszant, ingerel, veszekszik, incselkedik; ärgern, aufreizen, aufziehen, sich zanken, sich streiten, (altung.) kämpfen'
    Altkésa 'Aufruhr'
    Altkísa 'Aufruhr'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A finn o, mordvin r és magyar l képzők. A magyar a deverbális névszóképző.

    A magyar szó csak akkor tartozik ide, ha eredetileg palatális hangrendű szóból a vegyes hangrendű szavak analógiájára vegyes hangrendűvé vált (vö. magyar nyírok 'nyírok' ~ (nyj.) nyírek), továbbá ha 'tép, szakít' → 'küzd, harcol' jelentésváltozás történt (vö. zürjén koś- 'tép, letép' ~ kośaś- 'küzd, harcol').

    A votják S keś- 'tép, el-, összetép', zürjén koś- '(meg-, le-)hámoz, lehánt' és osztják Trj. kȯ̆s- 'szét-, összetör, le-, összerombol' (Setälä: JSFOu. 16/2:5; Äimä: MSFOu. 45: 128, 237; Uotila: MSFOu. 65: 321, SyrjChr. 103; Liimola: MSFOu. 67: 249; SKES) szavak szóbelseji ś, s hangjuk miatt nem tartoznak ide; lásd *keśɜ- 'tép, szakít' FU.



    Literatur
    • Setälä: JSFOu 16/2: 5 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Äimä: MSFOu 45: 128, 237 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Uotila: MSFOu 65: 321 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Liimola: MSFOu 67: 249, 250
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Uotila: SyrjChr 103 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • D.Bartha: Szóképz 94
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Anderson: Wandl 105 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VII série. Tome XL, No„– 2 et dernier).