Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. kiśkɜ FU    'kis halfajta'  de 'eine kleine Fischart'  en 'a species of small fish'



    UEW № 317 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Tierarten


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Finnisch  kiiski 'Kaulbarsch; Parca minor l. cernua, Acerina cernua'Gen. kiisken, kiiskinNS
     
    ? Estnisch  kiisk 'Kaulbarsch; Perca cernua'Gen. kiisa
     
    ? Ungarischregkisz 'der kleinste Fisch im Plattensee; Uckelei; Alburnus alburnus; Alburnus lucidus; (Márton, Új német--magyar és magyar–német lexicon vagyis szókönyv. Pozsony 1800) Sprotte, Breitling; Clupea Sprattus'SzegSz, ÚMTsz
    regkísz 'der kleinste Fisch im Plattensee; Uckelei; Alburnus alburnus; Alburnus lucidus; (Márton, Új német--magyar és magyar–német lexicon vagyis szókönyv. Pozsony 1800) Sprotte, Breitling; Clupea Sprattus'
    regküsz 'der kleinste Fisch im Plattensee; Uckelei; Alburnus alburnus; Alburnus lucidus; (Márton, Új német--magyar és magyar–német lexicon vagyis szókönyv. Pozsony 1800) Sprotte, Breitling; Clupea Sprattus'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Die Etymologie ist nur dann akzeptabel, wenn aus FU *śk im Ug. — durch Metathese — * wurde; ung. sz ist ihre regelmäßige Fortsetzung. Die Etymologie ist auch wegen der entfernten Entsprechung unsicher.

    Selk. Ta. âasa, N aha 'Barsch' (Beitr. 235; N. Sebestyén: NyK 49: 38; SKES) gehört wegen der Velarität der Vokale nicht hierher. 



    Literatur
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • K.Sal : NyK 67: 343
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.