Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. kintɜ (küntɜ) U    'köd, gőz, füst'  de 'Nebel, Dampf, Rauch'  en 'mist, steam, smoke'



    UEW № 310 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Witterung,  Feuer,  Verdunstung


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Wotjakisch/Udmurtisch ki̮d ''
    Sči̮ŋki̮d 'Nebel'MSFOu: 65:118 (Wichmann mitg. Uotila)
    S?ki̮d 'Verstand, Sinn; Mut'AkÉrt: 1916:74 (Munkácsi)
    S?mi̮l-ki̮d 'Gemüt, Denkweise, Sinn; Wunsch'mi̮l 'Lust'
    Kčə̑ŋ-kə̑d (šə̑ŋkə̑t) 'schwacher Nebel, Dunst'či̮ŋ 'Rauch'
    K?mə̑l-kə̑d 'Gemüt, Denkweise, Sinn; Lust, Wunsch'
     
    ? Komi/SyrjSki̮d: mi̮l-ki̮d 'Verstand, Vernunft'
    Pki̮d: mi̮vki̮d 'Verständnis, Gemütsart, Charakter'
    POmѳlkѳ·d 'Charakter'
     
    Ungarisch köd 'Nebel'
     
    NenetsischOśun 'Dampf, Rauch'Juraksamojedisches: 455
     
    Enetsisch/Jenissej-Samojedisch śuddo 'der aufsteigende Rauch'
     
    Tawgy kinta 'Rauch'
     
    SelkupischNPsymdэ 'Rauch'Px1Sg. syndim
     
    Koibalisch siunö 'Rauch'
     
    Motorisch kiundu 'Rauch'Janhunen, SW: 79
     
    Taigi  kündo 'Rauch'Janhunen, SW: 79


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A votják szavak egy része és a zürjén szó csak 'köd, pára' → 'kedély, hangulat, ész' jelentésváltozás esetén tartozik ide; vö. zürjén ru 'pára, köd' ~ as-ru 'önfejűség', ru 'gőz, köd' ~ 'kedv, modor'; vogul (MSz.) N sēŋkw 'köd' ~ 'füst'.

    Lásd még *kȣ̈ntɜ 'kedv, hangulat' Ug.

    A finn konto 'köd' (Uotila: MSFOu. 65: 118; SKES ?-lel) veláris hangrendje miatt nem tartozik ide.




    Literatur
    • ÁKE 417 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Beitr 88, 192 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 49 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Setälä: FUFA 12: 81 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Setälä: JSFOu 30/5: 40 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • NyH7
    • Lakó: NyK 51: 455 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 67: 124 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Munkácsi: VotjNyt 101 = Munkácsi, Bernát, Votják nyelvmutatványok magyar fordítással és szójegyzékkel. Votják nyelvtanulmányok. 1. rész: Bevezetés: Idegen elemek a votják nyelvben. Budapest 1884 (UF 5).