Uralonet

kere FU 'kéreg' de 'Rinde' en 'bark'

UEW № 289 By No.: << Previous Next >> New search

Set of correspondences


Finnish		keri 'skrov; näver som växer på björk after det förstas avtagende; die Rinde, die an der Birke wächst, wenn man die erste Rinde abgeschält hat'

Estonian		kere 'Bast'	Gen. kere
		kuureg 'kleiner, über den Weg gewehter Schneestreifen'
		kuureg 'kleiner, über den Weg gewehter Schneestreifen'

Saami/Lappish	L	karra 'shell, crust'
	N	gârrâ 'shell, crust'
	Not	kѳrr 'shell, crust'
	Kld	kѳrr 'shell, crust'
	T	karr 'shell, crust'

Mordvin	E	keŕ 'Lindenrinde'
	E	käŕ 'Lindenrinde'
	M	keŕ 'Lindenrinde'
	M	kär 'Lindenrinde'

Mari/Cheremis	KB	kər 'Lindenrinde'		Ramst [tscher]
	B	kür 'Lindenbast'

Udmurt/Votyak	S	kur 'Stück Baumrinde'
	Uf	ki̮r 'Stück Baumrinde'

Komi/Zyryan	SO	ko̭r 'кора'
	P	kor 'Innenrinde, Borke, Baumrinde'

Khanty/Ostyak	V	kir 'Schneekruste'		OL: 211,1
	V	kär 'Rinde, Schale, Schorf'
	DN	kȧr 'Rinde, Schale, Schorf'
	Kr	kir 'Schneekruste'		OL: 211,1
	O	ker 'Schneekruste'
	O	kȧr 'Rinde, Schale, Schorf'

Mansi/Vogul	T	kēr 'Rinde, Schale'		MSFOu: 101:381 (Kannisto – Liimola)
	KU	kēr 'Rinde, Schale'		MSFOu: 101:381 (Kannisto – Liimola)
	So	kēr 'Rinde, Schale'		MSFOu: 101:381 (Kannisto – Liimola)

Hungarian		kérëg 'Rinde, Borke; Kruste'	Akk. kérget
	Alt	kér 'Zwerchfell'
	Alt	agykér 'Hirnhäutlein'	agy 'Hirn'
	Alt	haskér 'Eingeweidefell'	has 'Bauch'

Commentaries

Vö. jukagir χar 'irha, bőr'.

A magyar g képző.

Az osztják változatok közül a kir 'hókéreg' az eredetibb. A V kär 'kéreg...' ősosztják *ä ~ *i váltakozással magyarázható. Az eredetileg 'kéreg' jelentésű szó talán tapadás útján vehette fel a 'hókéreg' jelentést.

A kérdőjellel az osztják szóhoz vont votják ge̮r, zürjén gi̮e̮r 'dér' (Joki: Vir. 1950: 158-161) szavak magánhangzóik miatt nem tartozhatnak ide.

A nyenyec (186) O χirɑ̄- 'nyúz' és szölkup kera- 'nyúz, bőrt lehúz' (Setälä: JSFOu. 30/5: 44; Sauvageot: Rech. 84; Jensen: Hirt-Festschr. 2: 176; Collinder: JukUr. 80) szavak szókezdő mássalhangzóik és eredeti velaritásuk miatt nem vonhatók ide.

Bibliography

Gyarm: Aff 269, 369, 375, 376 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Collinder: CompGr 48 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
Steinitz: Forschen und Wirken 3: 348
Liimola: FUF 29: 170 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Jensen: Hirt-Festschr 2: 176
Collinder: IUrSprg 60 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
Collinder: JukUr 80 = Collinder, Björn, Jukagirisch und Uralisch. Uppsala – Leipzig 1940 (Uppsala Universitets Ärsskrift. Recueil de travaux publié par l'université d'Uppsala 1940: 8).
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 18 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Vasverő: NyK 23: 341 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Németh: NyK 47: 472 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Steinitz: OstjVok 60, 99 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des ostjakischen Vokalismus. Berlin 1950.
Sauvageot: Rech 84 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Anderson: Stud 144 = Anderson, Nikolai, Studien zur vergleichung der ugro-finnischen und indogermanischen sprachen. I. Dorpat 1879.
Lindström: Suomi 1852: 48
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
VglWb 1: 170 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.