Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. kepä FU ?U   'könnyű'  de 'leicht'  en 'easy, light'



    UEW № 284 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Leicht


    Set of correspondences
     
    Finnish kepeä 'leicht, schnell'
     keveä 'leicht, schnell'
     kevene- 'leichter werden'
     
    Estonian kebja 'leicht (nicht schwerfällig, nicht schwer), rasch, zierlich, nett; schwach, verkümmert'
     kebi 'leicht (nicht schwerfällig, nicht schwer), rasch, zierlich, nett; schwach, verkümmert'
     
    Saami/LappishLkähppat 'leicht (von Gewicht), leicht (auszuführen)'attr. -is
    Ngœp'pâd 'easy (to do); light; empty vacuous'attr. -is, gep'pis
    Ngœp'pani- 'become smaller; dwindle; diminish, become fewer; become less, abate (of pain)'
    Notkiehpes 'leicht'
    Kldkiehpes 'leicht'
    Kldkieppes 'leicht'
    Tkiehpes 'leicht'
     
    ? Udmurt/VotyakSkapč́i 'leicht, mild'
    Gkapći 'leicht; Leichtigkeit, Regsamkeit'Wichm [wotj]
     
    Hungarian kevés 'wenig'Akk. keveѕet
     
    ? Nenets/YurakOsībī 'leicht'Juraksamojedisches: 447
     
    ? EnetsChsebi 'leicht'
    Chsebire 'leicht'
    Bsebide 'leicht'
    Ksεbľajgu 'leicht'NyK: 66:41 (Mikola)
     
    ? SelkupTašäpe 'leicht'
    TaMšēpeŋ 'leicht'DonnMskr
    Nšäbek 'leicht'
    NPseppu 'leicht'
     
    ? Kamassian šɯˉmke 'billig, leicht'
     
    ? Koibal cюмка 'дешево'Janhunen, SW: 67
     
    ? Karagas kuhe 'легок'Janhunen, SW: 67
     
    ? Taygi kuhe 'легок'Janhunen, SW: 67


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    A finn ä (< *δä), lapp d, s, votják č́i, magyar s és kamassz ke képzők.

    A votják szó idetartozása bizonytalan, mivel a feltehető eredeti *p hangnak a votjákban szabályosan hanghiány szokott megfelelni. Valószínű azonban, hogy a votják p a pč́ hangkapcsolaton keresztül őrződött meg.

    Bizonytalan, hogy a szamojéd szavak idetartoznak-e, mert szókezdő mássalhangzójuk nemcsak *k-ra, hanem *ć-re is visszamehet.

    A kamassz šɯ̄mke szóban p > m változás történhetett.

    A feltételezett eredeti 'könnyű' jelentésből fejlődött ki a lapp gœpˈpani- igei származékban a 'kevesedik' és a magyarban a 'kevés' jelentés.


    Bibliography
    • Gyarm: Aff 56, 72 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Collinder: CompGr 48, 54 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Setälä: FUFA 12: 43 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Blomstedt: HB 140 = Blomstedt, Oskar Aukusti Frithiof, Halotti beszéd, ynnä sen johdosta Wertailevia Tutkimuksia Unkarin, Suomen ja Lapin Kielissä. Helsinki 1869.
    • K.Donner: JSFOu 37/2: 3 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Lehtisalo: MSFOu 72: 212 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 27 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH1
    • Sauvageot: Rech 41 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Janhunen: SW 67 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • D.Bartha: Szóképz 107
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 303 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Györke: Wortb 29