Uralonet

kelke- FU 'szükséges, muszáj, kell' de 'nötig sein, müssen, sollen' en 'be necessary, need to, must, be obligatory'

UEW № 281 By No.: << Previous Next >> New search

Lexical field: Wille

Set of correspondences


Saami/Lappish	L	kalˈka- 'werden; sollen, müssen'
	N	gâlˈgâ- -lg- 'shall, (of hearsay) be said to; must, have to; (esp. in prohibitions) ought; must be; be needed; ought to do'
	Not	kѳlke- 'nötig sein, sollen, müssen'
	A	kѳlke- 'nötig sein, sollen, müssen'
	T	kѳlke- 'nötig sein, sollen, müssen'

Mordvin	E	keľge- 'lieben, belieben'
	M	keľgo- 'lieben, belieben'

Mari/Cheremis	KB	kel- 'nötig sein, müssen'
	U	kül- 'nötig sein, müssen'
	B	kül- 'nötig sein, brauchen'

Udmurt/Votyak	S	kul- 'nötig, notwendig sein'
	G	kul- 'nötig, notwendig sein, müssen'	Wichm [wotj]

Komi/Zyryan	S	kol- 'nötig sein'
	P	kov- 'müssen, nötig sein'
	PO	ko·l- 'nötig sein'

Hungarian		këll- 'müssen, sollen, benötigen; gefallen'
		këllemes 'angenehm'
		këgyelëm 'Gnade, Erbarmen'

Commentaries

A mordvin jelentésváltozáshoz vö. magyar këll- 'kell' ~ 'tetszik', vogul N ēr- 'kell' ~ K ērp 'szerető'.

A magyar ll az *lγ < *lk változással magyarázható.

A finn kelpaa- 'alkalmas, kényelmes' (Fábián: MNyszet 1: 110, 296; MUSz. 15; VglWb. 227; Genetz: Suomi 1897/3/13: 34; NyH⁷; SzófSz.) a szóbelseji lp hangkapcsolat miatt nem tartozik ide.

Az osztják Kaz. kǫʌas 'hiány' (Lehtisalo: Vir. 1959: 218) valószínűleg zürjén eredetű.

A vogul K kalen 'egyenesen, pontosan, illőn' (MUSz. 15; Beitr. 64 ?-lel; Setälä: FUFA 12: 106) részben a szóbelseji l, részben pedig jelentéstani okok miatt nem vonható ide.

A szölkup kelemna- 'hiányzik' (Setälä: FUFA 12: 106 ?, JSFOu.30/5: 33; Beitr. 64 ?; NyH⁷; Uotila: SyrjChr. 101 ?; Lehtisalo: Vir. 1959: 218 ?) szó nem tartozik ide.

Bibliography

Beitr 64 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
Sajn: Dem 104 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
E.Itkonen: FUF 31: 178 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
E.Itkonen: LpChr 107 = Itkonen, Erkki, Lappische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und Wörterverzeichnis. Helsinki 1960 (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VII).
Honti: MNy 81: 144 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 15 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Németh: NyK 47: 473 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Rédei: NyK 65: 396, 70: 155 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Vámbéry: NyK 8: 158 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Sauvageot: Rech 92 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Genetz: Suomi 1897/3/13: 34
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
VglWb 1: 227 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
Lytkin: VokPerm 83 = Лыткин, В. И., Исторический вокализм пермских языков Москва 1964.