Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. keje- FU U   'fő, megfő, megfőtt, porhanyós, érett lesz'  de '(intr.) kochen, gekocht, gar, reif werden'  en 'cook (intr), become cooked, done, mellow'



    UEW № 279 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Speisen


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  keittä- 'kochen, durch Kochen bereiten'
     kiehu- 'sieden'
     
    Estnisch  kee- 'kochen; heiß sein, glühen, fiebern'
     
    SaamiNotkihte- 'kochen'
    Notkėhte- 'kochen'
    Kldkihte- 'kochen'
    Kldkėhte- 'kochen'
    Tkipte- 'kochen'
    Tk'epte- 'kochen'
    Tki̊pte- 'kochen'
    Kkihte- 'kochen'Kuollan: 375,155
    Kkėhte- 'kochen'
     
    Mari/TscheremissischKBküä- 'sieden'
    Uküa- 'sieden; reifen'
    Bküja- 'reifen (Getreide, Beeren), ausgebacken werden (Brot im Backofen)'
     
    Ungarischregköved- 'abárolódik, párolódik, nagyjából megfő; abgekocht, gedünstet, im großen und ganzen gekocht werden'
    regköveszt- 'nagyjából, félig-meddig megfőz, párol, abárol (húst, sódart, sonkát, füstölt szalonnát); im großen und ganzen, halbwegs kochen, dünsten, abkochen (Fleisch, Schinken, Rauchspeck)'
     
    ? NenetsischNjkūʙī 'reife weiche Sumpfbrombeere'
    Kiskū- 'reifen (die Beeren auf den Herbst zu)'Juraksamojedisches: 214


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A finn ttä, hu és magyar d, szt képzők.

    A lapp szó csak akkor vonható ide, ha benne *j tűnt el, és ha a pte, hte képző.

    A magyar v az eredeti *j helyett álló hiátustöltő hang.

    Veláris hangrendje miatt bizonytalan, hogy a szamojéd szó idetartozik-e.



    Literatur
    • Mägiste: ComBalt 1: 123-4 = Commentations Balticae, Jahrbuch des Baltischen Forschungsinstituts. 1–, Bonn 1953–.
    • Collinder: CompGr 48, 112 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • E.Itkonen: FUF 30: 45 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Horváth K: MNy 46: 331 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • Lehtisalo: MSFOu 58: 132 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Juhász: NyK 60: 65 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Räsänen: StudOr 15: 207 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Wichmann: TscherT 66 = s. Wichm [tscher]
    • E.Itkonen: UAJb 28: 63 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • Räsänen: Vir 1947: 171 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.