Uralonet

kečä FU 'kör, gyűrű, karika, abroncs' de 'Kreis, Ring, Reifen' en 'circle, ring, hoop, tire'

UEW № 275 By No.: << Previous Next >> New search

Lexical field: Kreis

Set of correspondences


Finnish			kehä 'Kreis Umkreis, Ring, Kreislinie'

Estonian			keha 'Körper, Rumpf (auch von Unbelebtem); Gefäß, Geschirr'

Saami/Lappish	N		geha ~ gæhe 'unfinished loghouse (without doors, windows, roof)'		< Finnish

Mordvin	E		či 'Sonne, Tag'
	M		ši 'Sonne, Tag'

Mari/Cheremis	KB		kečə 'Sonne, Tag'
	U		kećə̑ 'Sonne, Tag'
	B		keče 'Sonne, Tag'

Udmurt/Votyak	S		ki̮č 'Schlinge, Schleife'
	S		ki̮š 'Schlinge, Schleife'
	K		kə̑š 'Schlinge, Schleife'

Komi/Zyryan	S		ki̮č 'Ohrring; Mondhof, Sonnenring; Schlinge (an einem Fanggerät)'
	PO		kѳč 'Ring'

Khanty/Ostyak	V		kö̆č 'Ring am Ende des Schneeschuhstabes, Schneeschuhstockes; Mündubgsreifen des Beutelnetzes, der Reuse'			Ostjakisches: 443

Mansi/Vogul	TJ		küš 'Reif'			Kannisto, Mskr
	K		tōrėm-kistiläp 'égi szivárvány; Regenbogen'	tōrėm 'Himmel'		VNGy: 4:400
	KU		kis 'Reif'
	P		kiš 'Reif'
	So		kis 'Reif'
	N		kis 'abroncs, hajlított fából való ív (pl. a bölcső erősítésére); Reifen, aus gekrümmtem Holzgemachter Bogen (z.B. zur Festigung der Wiege)'			VNGy: 2:657

Hungarian			*kécs: isten kecskéje 'Regenbogen'
		?	kengyel 'Steigbügel, Bügel; Schlaufe'
	reg	?	këgyelet 'Regenbogen'
	reg	?	kegyelet 'Regenbogen'
	Alt	?	kégy 'stadium, circus, curriculum, meta'

Commentaries

A magyar gy a szóbelseji *č folytatójaként ugyan szokatlan, de nem példa nélküli. A magyar kengyel szó n eleme inetimologikus hang lehet.

A magyar szóhoz lásd még *kećɜ 'kör, gyűrű, karika, abroncs' FU.

A lapp (Lind.—Öhrl.) S kes, kesa 'kör', N giessâ- 'gombolyít, felteker (halászkötelet), körbeteker, beteker' (Toivonen: FUF 19: 64; FUV ?-lel; SKES; A. J. Popov, Из истории лексики языков восточной Эвропы Anm. 91) vokalizmusuk miatt nem vonhatók ide.

A szölkup N k͔oč 'fülbevaló, fülkarika' (Beitr. 115; FUV ?-lel; SKES ?-lel) veláris magánhangzója miatt nem tartozik ide.

Bibliography

Beitr 115 = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).
Collinder: CompGr 379 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
Toivonen: FUF 19: 64 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Setälä: FUF 2: 223 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Paasonen: FUF 6: 238 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Joki: FUFA 32: 47 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Horváth: MNy 45: 50, 49: 380 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Moór: MNy 47: 58 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
Balázs: MNy 54: 237 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
K.Sal : MNy 55: 413
Lehtisalo: MSFOu 98: 269 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Zsirai: NyK 46: 308 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Rédei: NyK 69: 174 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.