Based on the Uralothek |
Finnish | ken 'wer' | Gen. kenen | |||||
Estonian | kes 'welcher, wer' | Gen. kelle | |||||
Saami/Lappish | L | kij ~ kɑ̄ 'wer welcher' | |||||
N | gī (gœ̄-) 'what sort of (only of persons); welcher, wer' | ||||||
Not | kie 'wer welcher' | ||||||
A | kī 'wer welcher' | ||||||
Kld | kie 'wer welcher' | ||||||
T | kie 'wer welcher' | ||||||
Mordvin | E | ki 'wer; irgendwer' | |||||
E | kije 'wer; irgendwer' | ||||||
M | ki 'wer; irgendwer' | ||||||
M | kijä 'wer; irgendwer' | ||||||
Mari/Cheremis | KB | kü 'wer' | |||||
U | kö 'wer' | ||||||
C | ke 'wer' | ||||||
B | kö 'wer' | ||||||
Udmurt/Votyak | S | kin 'wer, was für ein, welcher' | |||||
K | kiń 'wer, was für ein, welcher' | ||||||
G | kin 'wer' | Wichm [wotj] | |||||
Komi/Zyryan | S | kin 'wer' | |||||
P | kin 'wer' | ||||||
PO | kin 'wer' | ||||||
Hungarian | ki 'wer, der, welcher; (dial.) jemand' | ||||||
? Nenets/Yurak | śa 'was' | ||||||
śā 'was' | Juraksamojedisches: 424 | ||||||
O | śāχāʔ 'wann' | ||||||
O | śān 'wieviel' | ||||||
O | śām̥ān 'jeder' | ||||||
Nj | śeŋ : śeŋ kun 'welcher Abstand' | ||||||
? Enets | sio 'wer' | ||||||
sie 'wer' | |||||||
? Nganasan | sele 'wer' | ||||||
? Kamassian | šəndi 'wer' | di, də 'der, er' | |||||
šində 'wer' | |||||||
? Koibal | ceмъ 'wer' | Janhunen, SW: 69 |
Vö. jukagir kin 'ki'; altaji *ke ~ *ki : török kim , csuvas kam (< *käm), mongol ken , (Pl.) ked, mandzsu-tunguz ŋī ; indoeurópai *qui- : óind na-kiḥ 'senki', óind kím , 'mi', latin quis 'ki'.
A finn, votják, zürjén és kamassz n, észt s és nganaszan le képzők.
A szamojéd szavak csak akkor tartozhatnak ide, ha szókezdő mássalhangzójuk uráli *k-ra, nem pedig *ć-re megy vissza.
A vogul LU kät 'melyik, amelyik' (SKES) névmás nem vonható ide, mert a többi nyelvjárásban nincs eredeti palatális magánhangzós kérdő névmási tő.
A nyenyec (188) χībī 'ki', és kamassz giʔiʔ 'melyik (kettő közül)?' (Collinder, JukUr. 72, FUV, lásd még Angere, UrJukFr. 68) eredeti veláris magánhangzóik miatt nem tartozhatnak ide.