Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. ke (ki) FU U   'ki (pron)'  de 'wer'  en 'who'



    UEW № 272 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: névmások


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn ken 'wer'Gen. kenen
     
    észt kes 'welcher, wer'Gen. kelle
     
    számi/lappLkij ~ kɑ̄ 'wer welcher'
    Ngī (gœ̄-) 'what sort of (only of persons); welcher, wer'
    Notkie 'wer welcher'
    Akī 'wer welcher'
    Kldkie 'wer welcher'
    Tkie 'wer welcher'
     
    mordvinEki 'wer; irgendwer'
    Ekije 'wer; irgendwer'
    Mki 'wer; irgendwer'
    Mkijä 'wer; irgendwer'
     
    mari/cseremiszKBkü 'wer'
    Ukö 'wer'
    Cke 'wer'
    Bkö 'wer'
     
    udmurt/votjákSkin 'wer, was für ein, welcher'
    Kkiń 'wer, was für ein, welcher'
    Gkin 'wer'Wichm [wotj]
     
    komi/zürjénSkin 'wer'
    Pkin 'wer'
    POkin 'wer'
     
    magyar ki 'wer, der, welcher; (dial.) jemand'
    ÚESz.ki
     
    ? nyenyec śa 'was'
     śā 'was'Juraksamojedisches: 424
    Ośāχāʔ 'wann'
    Ośān 'wieviel'
    Ośām̥ān 'jeder'
    Njśeŋ : śeŋ kun 'welcher Abstand'
     
    ? enyec sio 'wer'
     sie 'wer'
     
    ? nganaszan sele 'wer'
     
    ? kamassz šəndi 'wer'di, də 'der, er'
     šində 'wer'
     
    ? kojbál ceмъ 'wer'Janhunen, SW: 69


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Vö. jukagir kin 'ki'; altaji *ke ~ *ki : török kim , csuvas kam (< *käm), mongol ken , (Pl.) ked, mandzsu-tunguz ŋī ; indoeurópai *qui- : óind na-kiḥ 'senki', óind kím , 'mi', latin quis 'ki'.

    A finn, votják, zürjén és kamassz n, észt s és nganaszan le képzők.

    A szamojéd szavak csak akkor tartozhatnak ide, ha szókezdő mássalhangzójuk uráli *k-ra, nem pedig *ć-re megy vissza.

    A vogul LU kät 'melyik, amelyik' (SKES) névmás nem vonható ide, mert a többi nyelvjárásban nincs eredeti palatális magánhangzós kérdő névmási tő.

    A nyenyec (188) χībī 'ki', és kamassz giʔiʔ 'melyik (kettő közül)?' (Collinder, JukUr. 72, FUV, lásd még Angere, UrJukFr. 68) eredeti veláris magánhangzóik miatt nem tartozhatnak ide.



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 17, 72, 74, 160, 190, 206 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Tailleur: CIFU 1: 109 = Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum Budapestini habitus 20–24. IX. 1960. Budapest 1963.
    • Collinder: CompGr 48, 54, 379 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Sajn: Dem 93 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • Joki: FUFA 32: 47 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Jensen: Hirt-Festschr 2: 176
    • Collinder: IUrSprg 58 = Collinder, Björn, Indo-uralisches sprachgut. Uppsala 1934 (Uppsala Universitets Ársskrift 1934. Filosofi, sprákvetenskap och historiska vetenskaper. 1).
    • Setälä: JSFOu 30/5: 33 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Collinder: JukUr 72 = Collinder, Björn, Jukagirisch und Uralisch. Uppsala – Leipzig 1940 (Uppsala Universitets Ärsskrift. Recueil de travaux publié par l'université d'Uppsala 1940: 8).
    • Hunfalvy: MNyszet 3: 300, 4: 82 = Magyar Nyelvészet. 1–6, Pest 1856– [tatsächlich: 1855–] 1861.
    • Joki: MSFOu 151: 268 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • Lehtisalo: MSFOu 72: 388 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 28 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Hajdú: NyK 60: 47 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Anderson: Stud 46 = Anderson, Nikolai, Studien zur vergleichung der ugro-finnischen und indogermanischen sprachen. I. Dorpat 1879.
    • Uotila: SyrjChr 94 = Uotila, T. E., Syrjänische Chrestomathie mit grammatikalischem Abriss und etymologischem Wörterverzeichnis. Helsinki 1938. (Hilfsmittel für das Studium der finnisch-ugrischen Sprachen. VI).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Angere: UrJukFr 68 = Angere, Johannes, Die uralo-jukagirische Frage. Ein Beitrag zum Problem der sprachlichen Urverwandtschaft. Stockholm 1956.