Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. kärɜ- FU    'köt, (össze-, fel)fűz'  de 'binden, schnüren, fädeln'  en 'bind, lace, thread (tr)'



    UEW № 270 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Verbinden


    Set of correspondences
     
    MordvinEkeŕks 'Bund, Aufgefädeltes'
    Ekeŕksa- 'aufziehen (z. B.) Perlen,, den Faden durch das Nadelöhr ziehen'
    Mkärks 'füzér; Kranz, Reihe, Schnur'
    Mkärksa- 'fonni (kötelet), gombolyítani; drehen, wickeln, knäueln'
     
    Mari/CheremisKBkerä- 'hineinstecken, (einfädeln die Nadel), anfädeln (Perlen)'Wichmann: Manuskript
    Bkera- 'durchziehen, stechen'
    Bkerla- 'stechen, stecken, stoßen'
     
    Udmurt/VotyakSgerd 'Knoten, Schleife'
    Skertti̮- 'Knoten, Schleife'
    Kkert- '(ein-, auf-) binden, knüpfen'
    Gkerttị̑- 'binden, umgürten'Wichm [wotj]
     
    Komi/ZyryanSge̮re̮d 'Knoten'
    Ske̮rtal- 'binden'
    Luke̮rt-: ši̮rkose̮n ke̮rt 'mit Laufknoten binden'
    Pge̮re̮d 'Knoten'
    Pke̮rta·v- 'binden'
    POgȯrʒ́ʒ́i- 'stricken'
     
    Khanty/OstyakVkir- 'anziehen (den Stiefel)'Ostjakisches: 434,435
    Vkärəntəγəl- 'anziehen (den Stiefel)'
    DNkir- 'überwendlich nähen, anheften'
    Okir- 'überwendlich nähen, anschirren (das Rentier, das Pferd, den Hund), aneinanderfügen (zwei Netze, Teile eines Zugnetzes), überwndlich nähen'
     
    Mansi/VogulTJkēr- 'einflechten; (Msz) aufreihen schnüren; einspannen'WV: 139
    KUkēr- 'einflechten; (Msz) aufreihen schnüren; einspannen'WV: 139
    Pkēr- 'einflechten; (Msz) aufreihen schnüren; einspannen'WV: 139
    Sokēr- 'einflechten; (Msz) aufreihen schnüren; einspannen'WV: 139
     
    ? Hungarianregkür- 'einjochen, in das Joch spannen'
    regkűr- 'einjochen, in das Joch spannen'
    regker- 'einjochen, in das Joch spannen'
    regkör- 'einjochen, in das Joch spannen'
     
    SelkupTurke̮rtti̮- '(das Pferd) satteln, anspannen'
     
    Kamassian kərerə- '(das Pferd) satteln, anspannen'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    A mordvin ks, ksa, votják d, tti̮, zürjén d, t, tal képző.

    A magyar kür- stb. csak akkor tartozik ide, ha az ü eredeti *ä hangból keletkezett. Ilyen megfelelésre azonban nincs adat. A magyar szó a legtöbb nyelvjárásban elveszítette igei jelentését, és állatok terelésére használatos indulatszóvá vált.

    A finnugor szavak '(össze)köt', illetve '(össze)fűz, befűz, tűz' jelentéséhezl lásd *pitɜ- 'összefűz, összeköt' FU. Az obi-ugor szavak 'befog, fölszerszámoz' jelentése az 'összefűz, befűz' jelentésből keletkezhetett.

    A lapp I kor̄t̀̒a- 'le-, megköt (hurkokkal)' (E. Itkonen: FUF 31: 178) a szó belseji *rt miatt nem tartozik ide.

    Az osztják J kȧrət-, Ko. kȧ̆rt- 'felfűz' a (421) DN kĕrə: χuťək. 'egy köteg kötélre felfűzött hal' származéka, ezért nem tartozhat ide.



    Bibliography
    • Lehtisalo: Beitr äge zur Kenntnis der Renti 118-
    • Munkácsi: Ethn 16: 72 = Ethnographia. 1–, Budapest 1890–.
    • Äimä: MSFOu 45: 228 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • K.Sal : NyK 60: 436
    • Rédei: NyK 70: 158 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Lehtisalo: Vir 1959: 373 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Liimola: Vir 1960: 342 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.