anhand von Uralothek |
Mordwinisch | E | keŕks 'Bund, Aufgefädeltes' | |||||
E | keŕksa- 'aufziehen (z. B.) Perlen,, den Faden durch das Nadelöhr ziehen' | ||||||
M | kärks 'füzér; Kranz, Reihe, Schnur' | ||||||
M | kärksa- 'fonni (kötelet), gombolyítani; drehen, wickeln, knäueln' | ||||||
Mari/Tscheremissisch | KB | kerä- 'hineinstecken, (einfädeln die Nadel), anfädeln (Perlen)' | Wichmann: Manuskript | ||||
B | kera- 'durchziehen, stechen' | ||||||
B | kerla- 'stechen, stecken, stoßen' | ||||||
Wotjakisch/Udmurtisch | S | gerd 'Knoten, Schleife' | |||||
S | kertti̮- 'Knoten, Schleife' | ||||||
K | kert- '(ein-, auf-) binden, knüpfen' | ||||||
G | kerttị̑- 'binden, umgürten' | Wichm [wotj] | |||||
Komi/Syrj | S | ge̮re̮d 'Knoten' | |||||
S | ke̮rtal- 'binden' | ||||||
Lu | ke̮rt-: ši̮rkose̮n ke̮rt 'mit Laufknoten binden' | ||||||
P | ge̮re̮d 'Knoten' | ||||||
P | ke̮rta·v- 'binden' | ||||||
PO | gȯrʒ́ʒ́i- 'stricken' | ||||||
Chanti/Ostjakisch | V | kir- 'anziehen (den Stiefel)' | Ostjakisches: 434,435 | ||||
V | kärəntəγəl- 'anziehen (den Stiefel)' | ||||||
DN | kir- 'überwendlich nähen, anheften' | ||||||
O | kir- 'überwendlich nähen, anschirren (das Rentier, das Pferd, den Hund), aneinanderfügen (zwei Netze, Teile eines Zugnetzes), überwndlich nähen' | ||||||
Mansi/Wogulisch | TJ | kēr- 'einflechten; (Msz) aufreihen schnüren; einspannen' | WV: 139 | ||||
KU | kēr- 'einflechten; (Msz) aufreihen schnüren; einspannen' | WV: 139 | |||||
P | kēr- 'einflechten; (Msz) aufreihen schnüren; einspannen' | WV: 139 | |||||
So | kēr- 'einflechten; (Msz) aufreihen schnüren; einspannen' | WV: 139 | |||||
? Ungarisch | reg | kür- 'einjochen, in das Joch spannen' | |||||
reg | kűr- 'einjochen, in das Joch spannen' | ||||||
reg | ker- 'einjochen, in das Joch spannen' | ||||||
reg | kör- 'einjochen, in das Joch spannen' | ||||||
Selkupisch | Tur | ke̮rtti̮- '(das Pferd) satteln, anspannen' | |||||
Kamassisch | kərerə- '(das Pferd) satteln, anspannen' |
A mordvin ks, ksa, votják d, tti̮, zürjén d, t, tal képző.
A magyar kür- stb. csak akkor tartozik ide, ha az ü eredeti *ä hangból keletkezett. Ilyen megfelelésre azonban nincs adat. A magyar szó a legtöbb nyelvjárásban elveszítette igei jelentését, és állatok terelésére használatos indulatszóvá vált.
A finnugor szavak '(össze)köt', illetve '(össze)fűz, befűz, tűz' jelentéséhezl lásd *pitɜ- 'összefűz, összeköt' FU. Az obi-ugor szavak 'befog, fölszerszámoz' jelentése az 'összefűz, befűz' jelentésből keletkezhetett.
A lapp I kor̄t̀̒a- 'le-, megköt (hurkokkal)' (E. Itkonen: FUF 31: 178) a szó belseji *rt miatt nem tartozik ide.
Az osztják J kȧrət-, Ko. kȧ̆rt- 'felfűz' a (421) DN kĕrə: χuťək. 'egy köteg kötélre felfűzött hal' származéka, ezért nem tartozhat ide.