Az Uralothek alapján |
? finn | arpa 'spådomsredskap, slagruta (lott lottkula, tärning); Wahrsagungsgerät, Schlagrute, Los (Loskugel, Würfel); Schlagrute um verborgene Dinge zuentdecken; budskap, uppbud avfolket (genom kringskickad budkavle); Botschaft, Aufgebot des Volks (durch umhergeschickten Aufgebotsstab)' | Gen. arvan | |||||
arpa-mies 'spåman; Weissager' | mies 'Mann' | ||||||
arpo- 'um etwas losen, das Los ziehen' | |||||||
arpoja 'Loszieher, Zauberer, Weissager' | |||||||
arpele- 'losen, wahrsagen' | |||||||
arpajaiset 'Lotterie' | |||||||
? észt | arp 'arpa, taika; Los, Zauberei' | Gen. arbu, arbi | Kettunen: Eestilais-suomalainen sanakirja 1958 | ||||
varp 'Zauber, Verhexung, durch Hexerei od. böses Auge angetanes Übel' | Gen. varbi | ||||||
? lív | ar̄bī 'Hexe' | Kett [liv] | |||||
? számi/lapp | L | vuorˈpē 'Glück, Los, Geschick, Schicksal' | |||||
N | vuorˈbe 'each of the two or more pieces of wood, stones etc., used by persons who are going to cast lots something; lot; destiny' | Gen. -rb- | |||||
Friis | vuorbbe 'sors secunda, fortuna; anulus oricalchi, in membranam tympani magici, quoties pulsabatur, imponendus' | Friis | |||||
T | vi̊irpe 'Los (Jetzt bestehen die Lose aus ½ - 1 Zoll langen Rutenstückchen...)' | Kuollan:1868 | |||||
? magyar | orvos 'Arzt' | ||||||
reg | óros 'Arzt, Arznei, Zauberer, Hexenmeister' | ||||||
reg | órvas 'Arzt, Arznei, Zauberer, Hexenmeister' | ||||||
reg | órvos 'Arzt, Arznei, Zauberer, Hexenmeister' | ÚMTsz | |||||
reg | urus 'Arzt, Arznei, Zauberer, Hexenmeister' | ÚMTsz | |||||
ÚESz. | orvos |
Vö. altaji: török arba- 'varázsol, elbűvöl, elvarázsol'.
A magyar s denominális melléknévképző lehet.
Az első szótagbeli finn a és magyar o szabálytalan megfelelések. Az észt varp alak v eleme másodlagos.
A finn szó 'budskap, uppbad...' jelentése skandináv hatással magyarázható (vö. isl. ǫr 'Pfeil, Botschaftsstock' < *arwō < *arhwō).
A magyar 'orvos' jelentéshez vö. bolgár врач 'varázsló' ~ orosz врач 'orvos'.
A magyar szó török jövevényszó is lehet: 1. ujgur arvïščï 'varázsló'; 2. csagáj arbaγči 'varázsló'; 3. kirgiz ōru, oszmán aγrï 'betegség; beteg'; 4. teleut uruš 'verekedés, civakodás, vita', uruščy 'verekedős alak, veszekedő' (jelentéstani szempontból vö. ujgur ur '(meg)ver' ~ csuvas və̑r 'varázsol, elvarázsol').
A votják urveś, urbeč́ 'erdei manó' (Setälä: JSFOu. 17/4: 50 Anm.; Wichmann: FUF 1: 99; SzófSz. ??-lel) szó nem vonható ide, mert a vele összetartozó zürjén Skr. ortveź 'очень хуδоŭ, оδна тень' szó arra utal, hogy a votják alakban eredetileg szóbelseji t volt.