Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. kama U    'héj'  de 'Schale'  en 'skin'



    UEW № 233 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Pflanzenteile


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  kamara 'Kruste, Kopfhaut, Schwiele'
     
    Estnisch  kamar 'Schwarte, Kopfhaut; Grasnarbe, Grasseite des Rasens, mit Sand gemischter Torf'Gen. kamara
     
    Mari/TscheremissischKBkom 'Brotkruste, Fruchtschale'
    Ukom 'Brotkruste, Fruchtschale'
    Bkom 'Rinde des (Brotes und anderen Backwerks)'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSkumeľ 'die abgezogene Rinde des Lindenbastes'
    S?ke̮m 'Rinde, Kruste, Schale (v. Früchten, Ei, Brot)'
    K?kȯm 'Rinde, Kruste, Schale (v. Früchten, Ei, Brot)'
    G?ke̮m 'Schale, Rinde'
     
    Komi/SyrjLekomi̮ľ 'Schale, Hülse (von Früchten, Gemüse)'
    Udkome̮ľ 'Schale, Hülse (von Früchten, Gemüse)'
    POku·miľ 'кожура (брюкбы, картошки, репы, редьки)'
     
    ? Mansi/Wogulisch kɔ̈̄mtol 'отщелки; pähkinäkuoret; Nußschalen'Vir: 1945:216 (Kannisto mitg. Liimola)
     kamtul 'отщелки; pähkinäkuoret; Nußschalen'
    KUpɔ̈̄ksäm-kɔ̈̄mtol 'отщелки; pähkinäkuoret; Nußschalen'pɔ̈̄ksäm 'Nuß'
    Pnē̮r-kamtul 'отщелки; pähkinäkuoret; Nußschalen'nē̮r 'Nuß'
     
    Ungarisch háml- 'sich abschuppen, sich abschälen, sich abhäuten'
     háncs 'Bast'
     hánt- 'schälen, abschälen, enthülsen; (Wild) fegen'
    Althámcs 'Bast'
     
    NenetsischOśāw 'Schuppe'Juraksamojedisches: 425
    Ljśem 'Schuppe'
     
    Tawgy kamu 'Fischschuppe'Janhunen, SW: 63
     
    SelkupischTaUqå̄m 'Fischschuppe'Vir: 1945:421 (Donner mitg. Lehtisalo)
     
    Kamassisch kåm 'Schuppe'
     
    Motorisch камeнгапты 'Schuppe'Janhunen, SW: 63


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    A finn ra, votják-zürjén ĺ és vogul tol, tul névszóképzők. A magyar háml- alak l eleme denominális igeképző. A hánt- ( < hámt-) t deverbális műveltető képzős másodlagos képzett alak, a bomlik ~ bont típusú igepárok mintájára keletkezett a háml- (hámlik) párjaként.

    A votják kumeĺ és zürjén kome̮ĺ szavakban feltehető őspermi *o̭ FU *a hangra mehet vissza. A votják kȯm csak őspermi *o̭ > *ȯ̭ hangváltozás esetén tartozik ide (lásd erről E. Itkonen: FUF 31: 297, 298, 299; Lytkin: VokPerm. 29).

    A vogul első szótagi magánhangzó palatális előzményre megy vissza, ezért idetartozása bizonytalan.

    A nyenyec szó idetartozása az ś miatt bizonytalan.

    Mägiste (MNy 36: 90) a mordvin E kuv-: taz-kuvińeť peverďi 'fakérget szór szét' és észt kõõm (Gen. kõõma), kõõme 'Schelfer, tisztátalanság' szavakat a cseremisz, votják és magyar szavakhoz vonta, ám első szótagi magánhagzójuk miatt ezek nem tartoznak ide.

    A votják kumeĺ, zürjén komi̮ĺ szavaknak a zürjén kome̮ĺ 'tészta, tésztadarab' szóval való egyeztetése (Lytkin: SFU 2: 268) jelentéstani okok miatt téves.

    Az osztják χåm 'burok, héj' szó (Zsirai: NyK 51: 457) nem tartozik ide.

    A Joki (FUFA 32: 47) által a finn kamara szóhoz vont nyenyec χawʔ 'vékony, kemény hó', kamassz kamo 'hókéreg' szavakat lásd *kume 'vékony hó' U alatt.



    Literatur
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 85 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Zsirai: NyK 51: 457 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 69: 167 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Janhunen: SW 63 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Liimola: Vir 1945: 217 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.
    • Lehtisalo: Vir 1945: 421 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.