Based on the Uralothek |
Finnish | kaksi 'zwei' | Gen. kahden | |||||
Estonian | kaks 'zwei' | Gen. kahe | |||||
Saami/Lappish | L | kuokte 'zwei' | |||||
N | guokˈtĕ -vt- 'zwei' | ||||||
Not | kuaχt 'zwei' | ||||||
A | koχt 'zwei' | ||||||
Kld | kūχt 'zwei' | ||||||
T | ki̊̄kt 'zwei' | Gen. ki̊ǫt | |||||
T | ki̊kt 'zwei' | Gen. ki̊ǫt | |||||
K | ki̊̄kt 'zwei' | Gen. ki̊ǫt | Kuollan: 116 | ||||
K | ki̊kt 'zwei' | Gen. ki̊ǫt | |||||
Mordvin | E | kavto 'zwei' | |||||
E | kafto 'zwei' | ||||||
M | kafta 'zwei' | ||||||
Mari/Cheremis | KB | kok 'zwei' | |||||
KB | koktə̑t 'zwei' | ||||||
U | kok 'zwei' | ||||||
U | koktə̑t 'zwei' | ||||||
B | kok 'zwei' | ||||||
B | koktə̑t 'zwei' | ||||||
Udmurt/Votyak | S | ki̮k (ki̮kt-, ki̮k-) 'zwei' | |||||
K | kə̑k 'zwei' | ||||||
G | kị̑k (kị̑kt-) 'zwei' | Wichm [wotj] | |||||
Komi/Zyryan | S | ki̮k 'zwei' | |||||
P | ki̮k 'zwei' | ||||||
PO | kѳk 'zwei' | ||||||
Khanty/Ostyak | V | kät 'beide' | OL: 196,8,195 | ||||
V | kätkən 'beide' | ||||||
Trj | kitənti 'beide' | ||||||
DN | kĕt 'beide' | ||||||
DN | kȧtən 'beide' | ||||||
O | kȧt 'beide' | ||||||
O | kȧtən 'beide' | ||||||
Mansi/Vogul | TJ | kit́ 'zwei' | WV: 48 | ||||
TJ | ki·t́əw 'zwei' | MSFOu: 127:13 (Kannisto – Liimola) | |||||
KU | kit 'zwei' | ||||||
KU | kitəγ 'zwei' | ||||||
P | kit 'zwei' | ||||||
P | kitəγ 'zwei' | ||||||
So | kit 'zwei' | ||||||
So | kitiγ 'zwei' | ||||||
Hungarian | két 'zwei' | ||||||
kettő 'zwei' | |||||||
? Nenets/Yurak | O | śiďe 'zwei' | Juraksamojedisches: 448 | ||||
Nj | śićā 'zwei' | Juraksamojedisches: 448 | |||||
? Enets | Ch | sire 'zwei' | |||||
B | side 'zwei' | ||||||
? Nganasan | siti 'zwei' | ||||||
? Selkup | N | śede 'zwei' | |||||
Ke | sitte 'zwei' | ||||||
? Kamassian | šide 'zwei' | ||||||
? Koibal | syda 'zwei' | JSFOu: 37/2:3 (Donner) | |||||
? Mator | kydy 'zwei' | JSFOu: 37/2:3 (Donner) | |||||
? Karagas | gide 'zwei' | Janhunen, SW: 71 | |||||
? Taygi | кидде 'zwei' | Janhunen, SW: 71 |
Vö. jukagir kiji- 'kettő', korják kaša, hitta- , itelmen kasχ, kayχ .
A szamojéd szavak idetartozása bizonytalan, mert szókezdő mássalhangzójuk *k és *ć hangnak egyaránt megfelelhet. Az eredeti szó belseji mássalhangzó képviselete szabálytalan.
A szó az ugor és szamojéd nyelvekben palatális, a többi finnugor nyelvben pedig veláris hangrendű. Sem a nyelvjárások (osztják, vogul), sem pedig a nyelvek közötti (finn, permi, finn ~ magyar) hangmegfelelések nem szabályosak, azonban a számnevek gyakran mutatnak hangtani ingadozást.