Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. kakta, käktä FU U   'kettő'  de 'zwei'  en 'two'



    UEW № 227 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Zahl


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Finnisch  kaksi 'zwei'Gen. kahden
     
    Estnisch  kaks 'zwei'Gen. kahe
     
    SaamiLkuokte 'zwei'
    Nguokˈtĕ -vt- 'zwei'
    Notkuaχt 'zwei'
    Akoχt 'zwei'
    Kldkūχt 'zwei'
    Tki̊̄kt 'zwei'Gen. ki̊ǫt
    Tki̊kt 'zwei'Gen. ki̊ǫt
    Kki̊̄kt 'zwei'Gen. ki̊ǫtKuollan: 116
    Kki̊kt 'zwei'Gen. ki̊ǫt
     
    MordwinischEkavto 'zwei'
    Ekafto 'zwei'
    Mkafta 'zwei'
     
    Mari/TscheremissischKBkok 'zwei'
    KBkoktə̑t 'zwei'
    Ukok 'zwei'
    Ukoktə̑t 'zwei'
    Bkok 'zwei'
    Bkoktə̑t 'zwei'
     
    Wotjakisch/UdmurtischSki̮k (ki̮kt-, ki̮k-) 'zwei'
    Kkə̑k 'zwei'
    Gkị̑k (kị̑kt-) 'zwei'Wichm [wotj]
     
    Komi/SyrjSki̮k 'zwei'
    Pki̮k 'zwei'
    POkѳk 'zwei'
     
    Chanti/OstjakischVkät 'beide'OL: 196,8,195
    Vkätkən 'beide'
    Trjkitənti 'beide'
    DNkĕt 'beide'
    DNkȧtən 'beide'
    Okȧt 'beide'
    Okȧtən 'beide'
     
    Mansi/WogulischTJkit́ 'zwei'WV: 48
    TJki·t́əw 'zwei'MSFOu: 127:13 (Kannisto – Liimola)
    KUkit 'zwei'
    KUkitəγ 'zwei'
    Pkit 'zwei'
    Pkitəγ 'zwei'
    Sokit 'zwei'
    Sokitiγ 'zwei'
     
    Ungarisch két 'zwei'
     kettő 'zwei'
     
    ? NenetsischOśiďe 'zwei'Juraksamojedisches: 448
    Njśićā 'zwei'Juraksamojedisches: 448
     
    ? Enetsisch/Jenissej-SamojedischChsire 'zwei'
    Bside 'zwei'
     
    ? Tawgy siti 'zwei'
     
    ? SelkupischNśede 'zwei'
    Kesitte 'zwei'
     
    ? Kamassisch šide 'zwei'
     
    ? Koibalisch syda 'zwei'JSFOu: 37/2:3 (Donner)
     
    ? Motorisch kydy 'zwei'JSFOu: 37/2:3 (Donner)
     
    ? Karagass gide 'zwei'Janhunen, SW: 71
     
    ? Taigi  кидде 'zwei'Janhunen, SW: 71


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Vö. jukagir kiji- 'kettő', korják kaša, hitta- , itelmen kasχ, kayχ .

    A szamojéd szavak idetartozása bizonytalan, mert szókezdő mássalhangzójuk *k és *ć hangnak egyaránt megfelelhet. Az eredeti szó belseji mássalhangzó képviselete szabálytalan.

    A szó az ugor és szamojéd nyelvekben palatális, a többi finnugor nyelvben pedig veláris hangrendű. Sem a nyelvjárások (osztják, vogul), sem pedig a nyelvek közötti (finn, permi, finn ~ magyar) hangmegfelelések nem szabályosak, azonban a számnevek gyakran mutatnak hangtani ingadozást.



    Literatur
    • Somogyi: A vogul kettősszámképző eredete 11.00
    • Gyarm: Aff 14, 104, 130, 179, 288 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Beitr 154, 189 Anm = Paasonen, H., Beiträge zur finnischugrisch-samojedischen Lautgeschichte Budapest 1917 (Sonderdruck aus Keleti Szemle XIII–XVII).  
    • Collinder: CompGr 48, 54 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Sajn: Dem 91 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
    • Orbán: FgrSzámn 34 = Orbán, Gábor, A finnugor nyelvek számnevei. Bratislava 1932.
    • Setälä: FUFA 12: 61 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Bárczi: Htört2 119.00 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
    • Setälä: JSFOu 30/5: 94 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • K.Donner: JSFOu 37/2: 3 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
    • Collinder: JukUr 105 = Collinder, Björn, Jukagirisch und Uralisch. Uppsala – Leipzig 1940 (Uppsala Universitets Ärsskrift. Recueil de travaux publié par l'université d'Uppsala 1940: 8).
    • Hunfalvy: MagyAcademiaiÉrt 1852: 148
    • Uotila: MSFOu 65: 285 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Budenz: MUSz 26 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Strahlenberg: NOstT = Strahlenberg, Philipp Johan von, Das Nord- und Ostliche Theil von Europa und Asia. Stockholm 1730.
    • NyH7
    • Lakó: NyK 51: 37 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • K.Sal : NyK 62: 252
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Lindström: Suomi 1852: 32
    • Janhunen: SW 71 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • E.Itkonen: UAJb 34: 200 = Ural-Altaische Jahrbücher. 24–, Wiesbaden 1952– [Fortsetzung von UJb.]
    • Budenz: UgrSprSt 1: 46 = Budenz, Jos., Ugrische sprachstudien. 1–2. Pest 1869–1870.
    • Angere: UrJukFr 72, 73 = Angere, Johannes, Die uralo-jukagirische Frage. Ein Beitrag zum Problem der sprachlichen Urverwandtschaft. Stockholm 1956.