Uralonet

appe FU 'após' de 'Schwiegervater' en 'father-in-law'

UEW № 21 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


finn		appi 'Schwiegervater'	Gen. apen
	reg	appi 'Schwiegervater'	Gen. apin

számi/lapp	L	vuohppa 'Schwiegervater'
	N	vuopˈpâ 'Schwiegervater'	Gen. -pp-
	Not	vuѳhp 'Schwiegervater'		Kuollan:1920
	Kld	vūhp 'Schwiegervater'		Kuollan:1920
	T	vi̊hp 'Schwiegervater'		Kuollan:1920

mari/cseremisz	KB	owə̑ 'Schwiegervater'		FUF:7:46 (Wichmann)
	J	owo 'Schwiegervater'

hanti/osztják	Trj	up 'Schwiegervater; Sohn des Schwiegervaters, Bruder des Vaters der Frau, älterer Bruder der Frau'		142:65
	Trj	op 'Schwiegervater; Sohn des Schwiegervaters, Bruder des Vaters der Frau, älterer Bruder der Frau'
	DN	üp 'Schwiegervater'		142:65
	O	up 'Schwiegervater; älterer Bruder der Frau'		142:65

manysi/vogul	TJ	apā 'тесть'		Kannisto, Mskr
	K	up-: upėm 'ipám; mein Schwiegervater'		MTr
	So	up 'тесть'		Kannisto, Mskr
	N	up 'ipa, Schwiegervater, sógor, a feleség bátyja; Schwager, der ältere Bruder der Frau'		VNGy:2/733,718, 175:308
	N	op 'ipa, Schwiegervater, sógor, a feleség bátyja; Schwager, der ältere Bruder der Frau'

magyar		apa 'Vater, (dial.) Schwiegervater'
	reg	ipa 'Schwiegervater'
	Alt	apóѕ 'Schwiegervater'
	Alt	'Väterchen'
	ÚESz.	apa
	ÚESz.	após
	ÚESz.	atya
	ÚESz.	ip

Magyarázat

Das ung. auslautende a ist entweder ein Px3Sg. oder ein Diminutivsuffix.

Die ursprünglichere Lautform wurde wohl in apa bewahrt. In ipa ging ein Lautwandel FU *a > urung. *i̮ > ung. i vor sich. Im Urung. kann ein Wortpaar apa ~ ipa mit der Bedeutung 'Vater, Schwiegervater' existiert haben. Später differenzierten sich die zwei Lautformen zu unterschiedlichen Bedeutungen.

Lallwort.

Die Ug. Zuordnung von ung. apa (MUSz. 746; Munkácsi: NyK 25: 269, ÁKE 131; Karjalainen: FUF 13: 224; ETSz.; SzófSz.; MSzFE; TESz.) kann Wohl kaum richtig sein.

Bibliográfia

Gyarm: Aff 65, 115 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
Sajn: Dem 113 = Sajnovics, Joannis, Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Tyrnaviae [1771?].
Steinitz: FgrVok 38 = Steinitz, Wolfgang, Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus. Stockholm 1944 (Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 2).
Karjalainen: FUF 13: 228 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
Lehtisalo: FUF 21: 17 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Vértes: MNy 62: 309-17 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
MUSz 819 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
NyH7
Sauvageot: Rech 39 = Sauvageot, Aurélien, Recherches sur le Vocabulaire des Langues Ouralo-Altaiques. Thése proposée á la Faculté des Lettres de l'Université de Paris. Budapest 1929.
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
Lindström: Suomi 1852: 14
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Hunfalvy: VogF 294 = Hunfalvy, Pál, A' Vogul föld és nép. Reguly Antal hagyományaiból kidolgozta -. Pest 1864 (Reguly Antal hagyományai, 1).