Uralonet

jȣrɜ U 'eltéved' de 'sich verirren' en 'get lost (intr)'

UEW № 207 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

Fogalomkör: Távolodik

Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok


udmurt/votják	S	ji̮romi̮- 'sich verirren, irre gehen, sich verwirren'
	J	juromi̮- 'sich verirren'		Wichm [wotj]
	K	ďə̑romə̑- 'sich verirren, irre gehen, sich verwirren'

hanti/osztják	Trj	jŏrəγʌə- 'vergessen'		OL: 57
	DN	jărət- 'vergessen'
	Kaz	jŏremə- 'vergessen'

manysi/vogul	TJ	jork˳ə·l- 'sich verirren'		WV: 91
	KU	jarwəl- 'sich verirren'
	P	jārl- 'sich verirren'
	So	jorəwl- 'sich verirren'

? magyar		irgalom 'Erbarmen, Barmherzigkeit'	Akk. irgalmat
	Alt	*jorgot- 'sich erbarmen'		HB 1192-95
	Alt	iorgoʃʃun 'sich erbarmen'
	ÚESz.	jorgat

nyenyec	O	jūrā- 'vergessen'		Juraksamojedisches: 141

enyec	Ch	juδota- 'vergessen'
	B	jurotá- 'vergessen'

szölkup	Ta	yra- 'потеряться'
	Tur	ǖrē·- 'verloren gehen'		MSFOu: 122:319 (Lehtisalo)
	N	yrga- 'sich verirren, sich verlieren'
	N	ö̆rga- 'sich verirren, sich verlieren'
	Ke	yrua- 'потеряться'

kamassz		ďɯr- 'verschwinden, verloren gehen'

kojbál		джюрзуʌямъ 'заблуждаюсь'		Janhunen, SW: 50
		джюрзаламъ 'заблуждаюсь'

Magyarázat

A votják és osztják m, osztják t, əγлə, vogul k˳əl, wəl, l, magyar g(al) és nyenyec ta képzők. A vogul P ɑ̄ egy ősvogul *ŏ (> a) hangból kiinduló váltakozás (ō ~ a > ɑ̄ ~ a) eredményeként jött létre.
A szölkupban a szókezdő *j lekopott.
A ugorban (vagy az obi-ugorban) és a nyenyecben 'eltéved' → 'elfelejt' jelentésváltozás történhetett; a magyar irgalom, *jorgot- csak 'elfelejt' → '(hibát, bűnt) elfelejt, megbocsát' → 'irgalmaz' jelentésváltozás esetén vonható ide.
A magyar szó talán a jár- 'megy, körbejár' ige származéka: *irgal- < *jorgal- 'szabadon jár' (vö. ómagyar jargal- 'ide-oda megy; lovagol', *jorgot- 'szabadon enged') → 'irgalmaz'.

Bibliográfia

Collinder: CompGr 401 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
Steinitz: DEWO 405 = Steinitz, Wolfgang, Dialektologisches und etymologisches Wörterbuch der ostjakischen Sprache. Berlin 1966– (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin).
Joki: FUFA 32: 45 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
Bárczi: Htört2 106.00 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
Lehtisalo: MSFOu 72: 114 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
Munkácsi: NyK 23: 90 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Halász: NyK 24: 467 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Erdélyi: NyK 69: 177 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
Mészöly: ÓmSzöv 214 = Mészöly, Gedeon, Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal. Budapest 1956.
Honti: SFU 20: 191 = Советское Финноугроведение. Soviet Finno-Ugric Studies. Sowjetische finnisch-ugrische Sprachwissenschaft. Linguistique finno-ougrienne soviétique. 1–, Tallinn, 1965–.
Kálmán: Steinitz-Festschr 195.00
Janhunen: SW 50 = Janhunen, Juha, Samojedischer Wortschatz. Gemeinsamojedische Etymologien. Helsinki 1977 (Castrenianumin toimitteita. 17).
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
Castrén: Versuch 85 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.