Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. juγe- (juke-) FU    'iszik'  de 'trinken'  en 'drink (tr)'



    UEW № 195 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Evés. Ivás


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    finn juo- 'trinken, saufen'
     
    észt joo- 'trinken, saufen'
     juu- 'trinken, saufen'
     
    számi/lappLjuhka- 'saufen, drink'
    Njukkâ- -g̬- 'drink'
    Notjuhke- 'trinken; (Tabak) rauchen'
    Ajukkѳ- 'trinken; (Tabak) rauchen'
    Kldjukke- 'trinken; (Tabak) rauchen'
    Tjukki̊- 'trinken; (Tabak) rauchen'
     
    mari/cseremiszKBjüä- 'trinken'
    KBjükte- 'zu trinken geben'
    Uďüa- 'trinken'
    Uďükte- 'zu trinken geben'
    Bjüja- 'zu trinken geben'
    Bjükte- 'zu trinken geben'
     
    udmurt/votjákSju- 'trinken; feiern'
    Sjuktal 'tränken, zu trinken geben'
    Sľuktal 'tränken, zu trinken geben'
    Kďu- 'trinken; feiern'
    Gjuị 'trinken'Wichm [wotj]
     
    komi/zürjénSju- 'trinken'
    Sjuktal- 'tränken, zu trinken geben'
    Pju- 'trinken'
    POju- 'trinken'
     
    ? hanti/osztjákVjjäńt́- 'Schnaps trinken'OL: 11
    DNjȧńt́- 'trinken'
    Ojeś- 'trinken'
     
    manysi/vogulTJäj- 'trinken'WV: 135
    KUɑ̄j- 'trinken'
    Pɑ̄j- ~ äj- 'trinken'
    Soaj- 'trinken'
     
    magyar iv- (i-, isz-) 'trinken, saufen'
    ÚESz.iszik


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Das ostj. Wort kann nur dann hierher gehören, wenn ńť, ś Ableitungssuffix ist.

    Der palatale Vokal der ersten Silbe im Tscher., Ostj. und Wog. kann durch den Einfluß der palatalen Konsonantenumgebung erklärt werden. Im Wog. ist *j geschwunden.



    Bibliográfia
    • Gyarm: Aff 99, 152, 192-3, 215, 266, 280 = Affinitas lingvae Hvngaricae cvm lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabvlaria dialectorvm Tataricarvm et Slavicarvm cvm Hvngarica comparata. Avctore Samvele Gyarmathi. Gottingae 1799.
    • Collinder: CompGr 64, 105, 160 = Collinder, Björn, Comparative Grammar of the Uralic Languages. Stockholm 1960.
    • Steinitz: FgrKons 36 = Steinitz, W., Geschichte des finnisch-ugrischen Konsonantismus. Uppsala 1952 (Separatum ex Actis Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis. Series B, Linguistica. 1).
    • E.Itkonen: FUF 30: 3, 31: 225, 248 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
    • Uotila: MSFOu 65: 254 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 826 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
    • Räsänen: StudOr 15: 87 = Studia Orientalia. Ed. Societas Orientalis Fennica. 1–, Helsinki [Helsingfors] 1925–.
    • Lindström: Suomi 1852: 28
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • VglWb 1: 388 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Räsänen: Vir 1947: 169 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.