Uralonet

jokse- FU 'fut; ?tüzel v. párzásra kész, párzik' de 'laufen; ?läufig od. brünstig sein, sich paaren' en 'run; be in heat or rut, couple (tr)'

UEW № 187 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

Begriffsklasse: Fortpflanzung. Geburt, Schnell. Langsam

Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten


? Finnisch		juokse- 'laufen; fließen; geschwind vorwärtsgehen, fortschreiten; gerinnen (Milch); brünstig sein'
		juoksuaika 'Laufzeit, Brunst-, Brunftzeit'	aika 'Zeit'

? Estnisch		jookse- 'laufen, rennen; fließen, lecken; zufallen, zuteil werden; belaufen (v. Begatten der Tiere, verächtl. auch von Menschen gebraucht)'
		kala jookseb 'die Fische gehen (zum Laichen) dem Fluß hinauf'

? Saami	L	jåkså- 'einholen (mit Akk.), gelangen bis'
	N	jukˈsâ- ~ jǫkˈsâ- -vs- 'reach, overtake, obtain; hit'
	Suonik	jǫ̬χ̤s̨e- 'verschwinden, sich entfernen'		T.I.Itkonen, WbKKlp: 67
	Kld	juχse- 'einholen, erreichen'
	T	juksi̊- 'einholen, erreichen'
	K	juksi̊- 'einholen, erreichen'		Kuollan: 479

? Ungarisch		ív- 'laichen (Fisch)'
	reg	iv- 'laichen (Fisch)'
	reg	ví- 'laichen (Fisch)'
	reg	vív- 'laichen (Fisch)'
	reg	vij- 'laichen (Fisch)'
	Alt	juvnak 'laichen (Fisch)'		403: 5
	Alt	vivástul 'laichen (Fisch)'		403

Erklärung

A magyar szó csak akkor tartozik ide, ha az eredeti jelentése 'fut' volt. A 'fut' → 'bagzik, tüzel, párosodik, ívik' jelentésváltozáshoz vö. magyar űz- 'vadászik, hajt, követ' ~ üzekedik 'bagzik, tüzel, párosodik'; vogul χɑ̄jt- 'fut' ~ 'tüzel, bagzik', csuvas ťšu̬p- 'fut' ~ 'bagzik, tüzel'; német laufen ~ belaufen, läufig. Lapp megfelelőként két szó vehető vagylagosan számításba.

Literatur

Nyíri: Alföldi Tudományos Gyűjtemény 2: 228-34
FUV = Collinder, Björn, Fenno-Ugric Vocabulary. An Etymological Dictionary of the Uralic Languages. Stockholm 1955.
Setälä: JSFOu 14/3: 15 = Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja. Journal de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1886–.
Wiklund: MSFOu 10: 272 = Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia. Mémoires de la Société Finno-Ougrienne. 1–, Helsinki 1890–.
MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
s-Laute 47.00
SKES = Suomen kielen etymologinen sanakirja. I, Helsinki 1955 [Autor] Y. H. Toivonen; II, 1958 [Autoren] Y. H. Toivonen – Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; III, 1962 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; IV, 1969 [Autoren] Erkki Itkonen – Aulis J. Joki; V, 19
SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő Szótár. Budapest 1941.
TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.