Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. tȣmpɜ Ug    'vmilyen kiemelkedés, pl. domb, sziget'  de 'etwas Vorragendes (z.B. Hügel, Insel usw.)'  en 'something lofty e.g. hill, island etc.'



    UEW № 1865 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Festland,  Wölbung,  Hoch


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    Mansi/WogulischTJtōmp 'Insel'Kannisto, Mskr
    Ttōmp 'domb; Hügel'Jacobsohn, ArUgrof
    KUtomp 'Insel'Kannisto, Mskr
    Ptump 'Insel'Kannisto, Mskr
    LMtomp 'állatok orrhegye; Schnauze'NyK: 25:280 (Munkácsi)
    Sotump 'Insel'JSFOu: 30/8:27 (Kannisto)
    Ntåmp 'állatok orrhegye; Schnauze'NyK: 25:280 (Munkácsi)
     
    Ungarisch domb 'Hügel, Anhöhe'


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Ung. d ist unter dem Einfluß des stimmhaften b aus *t entstanden; das m ist entweder ein bewahrter alter Konsonant oder ein Sekundärlaut, der im Sonderleben der ung. Sprache entstand.

    Zum Verhältnis der Bedeutungen 'Anhöhe' ~ 'Insel' ~ 'Schnauze' vgl. wog. (MSz.) LM ur 'Berg' ~ ung. orr 'Nase'; syrj. ni̮r 'Schnauze' ~ ne̮ri̮s 'kleine Anhöhe im Walde' ~ ni̮re̮k 'Landspitze'.

    Est. tomp 'Klumpen' und lapp. tobbos 'pulvinar ...' (MUSz. 256) gehören wegen der abweichenden Bedeutungen, ung. dob 'Trommel' (EtSz.; Moór: Nyr. 73: 80; Moór: ALH 2: 425; Pais: MNyTK 78: 9; Bárczi, Htört.2 113, 129; Benkő: MNyjt. 48, 49, 64) wegen des onomat. Ursprungs nicht hierher.



    Literatur
    • Lakó: AAPJ 17: 20 = Jyväskylän Kasvatusopillisen Korkeakoulun Julkaisuja. Acta Academiae Pedagogicae Jyväskyläensis. 1–, Jyväskylä 1938–
    • Munkácsi: Ethn 4: 291 = Ethnographia. 1–, Budapest 1890–.
    • EtSz = Magyar Etymologiai Szótár. I–XII: A - foglár... irta Gombocz Zoltán és Melich János. Budapest 1914–1936; XIII–XVll: foglár – geburnus. Gombocz Zoltán jegyzetei felhasználásával irta Melich János. Budapest 1938–1944.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 256 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • NyH7
    • Munkácsi: NyK 25: 275 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Gombocz: NyK 39: 228 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Lakó: NyK 64: 66 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Budenz: NyK 6: 420 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Munkácsi: VNGy 2: 494 = Munkácsi, Bernát, Vogul népköltési gyűjtemény. I–IV. Budapest 1892–1921 [Die Fortsetzungen s. auch MK 3 und 4].
    • Munkácsi: VNyj 260 = Munkácsi, Bernát, A vogul nyelvjárások szóragozásukban ismertetve. Budapest 1894 (UF 11 – Sonderdruck aus NyK 21–24).