Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. taγɜ (takɜ) Ug    'hely'  de 'Ort, Stelle'  en 'place (n) (opposite)'



    UEW № 1856 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Ort


    Set of correspondences
     
    ? Khanty/OstyakVtăγi̮ 'Ort, Stelle'Ostjakisches: 976
    DNtăχə 'Ort, Stelle'
    Otăχa 'Ort, Stelle'
     
    ? Hungarian táj 'Gegend, Landschaft, Region'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    A szó belsejében feltett ugor *γ vagy *k a magyarban magánhangzóközi helyzetben kiesett. A toldalékolt alakokban hiátustöltő j jelent meg: tájon, tája, tájék stb. A nominatívuszban megjelenő j (pl. táj) a toldalékolt alakokból vonódott el.

    A magyar táj szóhoz lásd még *tajwe 'vidék, táj' FU.

    A magyar táj szót a következő szavakkal is egyeztették: zürjén (Wied., Zusätze ... zu dem syrj.-dt. und wotj.-dt. Wörterbuch. 1880) tas 'vidék, táj', S P tas 'ék, keresztfa (pl. a széken) (S P); az ajtó bezárásához használt bot (P)' és votják S tus: de̮ďi-t. 'a szán oldalának felső fája', (Wichm. mitg Uot: MSFOu 65: 8) G tus 'a szán oldalának felső fája a kengyel fölött' (Fuchs: FUF 16: 80; Uotila: FUF 176 ?-lel; ESK). Ez azonban hangtani és jelentéstani okokból nem fogadható el.



    Bibliography
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Rédei: NyK 73: 417 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Anderson: Wandl 229-30 = Anderson, Nikolai, Wandlungen der anlautenden dentalen spirans im ostjakischen. St.-Pétersbourg 1893 (Mémoires de l'Académie Impériale des Sciences de St.-Pétersbourg. VII série. Tome XL, No„– 2 et dernier).