Uralonet
MTA Nyelvtudományi Intézet MagyarEnglishDeutsch   InformációkSúgó

  1. sȣrɜ Ug    'lábszár'  de 'Unterschenkel'  en 'shin (n)'



    UEW № 1854 Sorszám szerint: << Előző Következő >> Új keresés

    Fogalomkör: Testrészek


    Egyeztető rész - (leány)nyelvi adatok
     
    hanti/osztjákVköt-sor 'Handwurzel'köt 'Arm, Hand'Ostjakisches: 867
    Trjkŏr-sor 'Spann'kŏr 'Bein'Ostjakisches: 867
    DNsur 'Stiel der Spindel (vom Blatt bis zum Sitzholz)'Ostjakisches: 867
    DNsur: kŏr-sur 'Unterschenkel (mit Kochen und Fleisch)'kŏr 'Bein'Ostjakisches: 867
    Oso̭r 'Schaft (am Schuhzeug)'Ostjakisches: 867
     
    manysi/vogul sor 'голень; голенище'Čern [wog]
    Tkät-sår 'Unterarm'kät 'Arm, Hand'ÁKE: 556
    KUsar: lāl-sar 'Unterschenkel'lāl 'Bein ?'MSFOu: 109:214 (Kannisto-Liimola)
    Psar: koåt-sar 'Unterarm'koåt 'Arm, Hand'
    LMsår 'Stiefelschaft'
    Sosor 'Unterschenkel'Kannisto,: Liimola, Eiras MSFOu 180: 305
    Sosor: lāγəl-sor 'Unterarm'MSFOu: 180:305 (Kannisto-Liimola-Eiras)
    Sokāt-sor 'Unterarm'MSFOu: 180:305 (Kannisto-Liimola-Eiras)
     
    magyar szár 'Rohr Röhre; (Pflanze) Stengel, Halm'
     lábszár 'Unterschenkel, Bein'láb 'Bein, Fuß'
     szárny 'Flügel'
     szár '(altung.) Schienbein'
    ÚESz.szár
    ÚESz.szárny


    Magyarázat
    MagyarDeutsch

    Die sekundären Bedeutungen entwickelten sich auf Grund der Ähnlichkeit aus 'Unterschenkel'.

    Finn. sääri 'Unterschenkel' und Entsprechungen (s. Literatur) gehören wegen des ursprünglichen palatalen Vokalismus nicht in diesen Zusammenhang; s. *ćäje-rɜ 'Stiel, Schaft; (in der Grundsprache möglicherweise nur in Komposita mit den Wörtern 'Bein' und 'Hand') Schienbein, Unterarm' FP.



    Bibliográfia
    • ÁKE 556 = Munkácsi, Bernát, Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben. 1. kötet. Magyar szójegyzék s bevezetésül: a kérdés története. Budapest 1901.
    • Setälä: FUF 2: 261 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • Toivonen: FUFA 28: 253 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • Gulya: MNy 63: 330 = Magyar Nyelv. 1–, Budapest 1905–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 278 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Munkácsi: NyK 25: 180 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Rédei: NyK 80: 120 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • s-Laute 120.00 = Paasonen, H., Die finnisch-ugrischen s-Laute. I. Anlaut. Helsingfors 1903 [Sonderdruck: MSFOu 41. 1918].
    • Lindström: Suomi 1852: 92
    • SzófSz = Bárczi, Géza, Magyar Szófejtő‘ Szótár. Budapest 1941.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Castrén: Versuch 97 = Castrén, M. Alexander, Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichnis. 2. verb. Aufl. Hg. von Anton Schiefner, St. Petersburg 1858.
    • VglWb 1: 653 = Donner, O., Vergleichendes Wörterbuch der finnisch-ugrischen Sprachen. Leipzig I, 1874 ; II, 1876; III, 1888.
    • Toivonen: Vir 1937: 140 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.