Uralonet
Institut für Sprachwissenschaft, Ungarische Akademie der Wissenschaften MagyarEnglishDeutsch   InformationenHilfe

  1. säŋɜ Ug    'világos, tiszta'  de 'hell, licht, klar'  en 'light (a), clear'



    UEW № 1846 nach laufender Nummer: << vorherig folgend >> neue Suche

    Begriffsklasse: Licht


    Vergleichender Abschnitt - (verwandt)sprachliche Daten
     
    ? Chanti/OstjakischVsäŋki 'hell, klar; grell; (himmlisches, vom Feuer)'Ostjakisches: 850
    DNsȧŋkə 'hell, klar; Licht, Helligkeit, Welt'Ostjakisches: 850
     
    ? Ungarisch szőke 'blond; der, die Blonde, die Blondine'
    regszöjke 'blond; der, die Blonde, die Blondine'SchlSzj +1400-10
    regszëg 'braun, kastanienfarbig'SchlSzj +1400-10
    regszög 'braun, kastanienfarbig'SchlSzj +1400-10
    Altsző 'grau, weißlich, blond'SchlSzj +1400-10
    Altszëg 'braun, kastanienfarbig'SchlSzj +1400-10
    Altszög 'braun, kastanienfarbig'SchlSzj +1400-10


    Erklärung
    MagyarDeutsch

    Az osztjákban *ŋ > ŋk változás történt.

    Az *ŋ az ősmagyarban *γ-n keresztül vokalizálódott, és az így keletkezett kettőshangzó (*äü̯ > *ëü̯) különböző irányban fejlődött: *ëü̯ > *öü̯ > ő (sző, szőke), *ëü̯ > *iü̯ > *ü̯ü > ű (ómagyar zw), *ëü̯ > *ëi̯ > öi̯ (nyj. szöjke).

    A magyar szëg ~ szög 'barna, gesztenyeszínű' és sző 'szürke', szőke 'szőke' összetartozása hangtanilag ugyan lehetséges — az *ŋ > *ŋk > g változás és a hangsúlyos szótagokban fellépő e [= ä] > ö labializáció, amelynél a szëg ~ szög 'szög' analógiás hatásával is számolni lehet, nem ritka (vö. emel- 'emel' > (dial.) ömel-, keserű 'keserű' > (nyj.) köserű) —, jelentéstanilag mégis problematikus.

    A magyar sző, szőke szláv jövevényszó lehet (ebben az esetben nem tartozik össze a szëg ~ szög szavakkal), vö. szláv *sivъ: szerbhorvát si̋v, szlovén siv, orosz cивыŭ  'szürke' (Munkácsi: Ethn. 8: 26; Szeremley—Császár: Nyr. 35: 112; Mariánovics: Nyr. 43: 17; Beke: Nyr. 54: 123; SzófSz.; Kniezsa: SzlJSz. 1/2: 757), ez a magyarázat azonban a szláv szavak 'szürke' jelentése miatt kevéssé valószínű.

    Az osztják szónak a magyar ég 'ég' (Steinitz: FgrVok. 41; FUV) szóval való egyeztetése a feltett eredeti szókezdő magánhangzók különbsége miatt (*säŋɜ < korai ugor *śäŋɜ 'világos' Ug.) nem fogadható el. A magyar ég szót lásd a *säŋe 'levegő' FU alatt.

    A vogul N sɑ̄ŋkėl- 'felébred' és sɑ̄ŋkėmt- 'teremt' (Munkácsi: NyK 47: 462; Lakó: NyK 51: 171) igék az osztják (851) Kaz. sɑ̆ŋkət- 'kelt, felkelt', sɑ̆ŋkəʌə- 'ébred, felébred' igék megfelelői vagy azok átvételei (Liimola: FUF 31: 111 Anm.).



    Literatur
    • Liimola: FUF 31: 110 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • Munkácsi: NyK 47: 462 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • Lakó: NyK 51: 171 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.