Az Uralothek alapján |
manysi/vogul | T | šǟr 'lófark-szőr; Pferdeschweif' | VNyj: 256 | ||||
KM | sɔ̈̄r 'Roßhaar' | MSFOu: 180:315 (Kannisto-Liimola-Eiras) | |||||
P | šār 'Roßhaar' | MSFOu: 180:315 (Kannisto-Liimola-Eiras) | |||||
So | sāγər 'Roßhaar' | MSFOu: 180:315 (Kannisto-Liimola-Eiras) | |||||
N | sa’i̊r 'szőr; Haar' | VNGy: 2:691 | |||||
magyar | szőr 'Haar; hären' | ||||||
sörény 'Mähne' | |||||||
Alt | szér 'Haar; hären' | 1566 | |||||
Alt | sereńe 'Mähne' | 1545 (OklSz) | |||||
ÚESz. | sörény | ||||||
ÚESz. | szőr |
A *k a magyarban *γ-n keresztül vokalizálódott, és az így keletkezett kettőshangzó két irányba fejlődött: *äü̯ > *ëü > *öü̯ > ő (szőr) és *äü̯ > *ëü > *ëi̯ > é (szer). A sörény szóban ő > ö változás történt.
A magyar sörény alapján s ~ sz váltakozás feltételezhető, ami ősmagyar kori belső nyelvi fejlemény lehet.
Munkácsi (NyK 47: 460) és Kálmán (Obi-ugor állatnevek 13) az osztják DN wɑ̆χsar, O ŏχsar 'róka', és vogul T oχšår, N åχsər 'róka' (vö. osztják wɑ̆γ 'vas, réz', vogul oχ) szók -sar, -sər stb. elemének 'szőr' jelentést tulajdonít, és azonosnak tartja a magyar szőr megfelelőjével. Ez a hiányzó szó belseji magánhangzó miatt nem fogadható el.
Többen (MUSz. 312; VglWb. 674; Halász: NyK 23: 278; Beitr. 256; NyH7; SzófSz.) a mordvin E čer, M šäjär 'hosszú haj', cseremisz šar 'lószőr', nyenyec tar 'haj, szőr', enyec Ch. tōʔ, B toʔ 'haj, szőr', nganaszan tarʔ 'haj, szőr', szölkup tar, tare 'gyapjú' és kamassz ther 'haj, szőr, gyapjú' szavakat a fenti szócsaládhoz vonták. Ez azonban nem fogadható el, mert a mordvin č, š nem feleltethető meg az ugor *s < korai ugor *ś hangnak, valamint a cseremisz a a finnugor eredetű szavakban ritka (vö. E. Itkonen: FUF 31: 187); továbbá a szó belseji mássalhangzónak meg kellett volna őrződnie. A nyenyec tar stb. pedig régi mongol jövevényszó lehet.