Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. raŋɜ Ug    'felület, felszín'  de 'Oberfläche'  en 'surface (n)'



    UEW № 1836 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Bedeckung


    Set of correspondences
     
    Mansi/VogulTJraŋ 'außer'FUF: 31:349 (Kannisto, mitg. Liimola)
    TJraŋkā 'zur Seite (in einen besonderen Haufen) (z.B. die großen Fische sammeln), getrennt, für sich (z.B. von seiner Frau wohnen, in den Wald gehen, Jagd treiben, etwas kaufen)'FUF: 31:349 (Kannisto, mitg. Liimola)
    KUroŋχə 'außer; zur Seite (in einen besonderen Haufen) (z.B. die großen Fische sammeln), getrennt, für sich (z.B. von seiner Frau wohnen, in den Wald gehen, Jagd treiben, etwas kaufen)'FUF: 31:349 (Kannisto, mitg. Liimola)
    Proŋ̥kə 'zur Seite (in einen besonderen Haufen) (z.B. die großen Fische sammeln), getrennt, für sich (z.B. von seiner Frau wohnen, in den Wald gehen, Jagd treiben, etwas kaufen)'FUF: 31:349 (Kannisto, mitg. Liimola)
     
    Hungarian rá 'darauf, daran'
     reá 'darauf, daran'
     -ra, -re 'auf od. an (Akk.)'
     rajta: rajtam, rajtad, rajta 'an od. auf mir (dir, ihm, ihr usw.); daran, darauf, darüber; daraus los! - auf/an (mir),auf/an (Dir)'
     -ról, -ről 'von (herunter)'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    A magyar t lokatívusz-, az l ablatívusz- és az á latívuszrag, a vogul kɑ̄, χə, kə szintén latívuszragok.

    A magyar *ŋ az ősmagyarban *γ hanggá, majd ebből t előtt χ hanggá fejlődött, míg magánhangzóközi helyzetben kiesett, illetve vokalizálódott.

    Az eredeti 'felszín' jelentés a rajta 'rajta' határozószó és a ra ~ re '-ra, -re' és ról ~ ről '-ról, -ről' esetragok alapján következtethető ki. A vogulban '-on, -en, -ön' → 'mellett, oldalán' → 'oldalához, külön' jelentésváltozás történhetett. Vö. vogul P ǟl 'fedél' ~ kē̮p ǟlǟγ 'a hajó mellett'.



    Bibliography
    • Liimola: FUF 31: 347 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.