Uralonet
Research Institute for Linguistics, HAS MagyarEnglishDeutsch   InformationHelp

  1. oŋtɜ (oŋtɜ-lɜ) Ug    'oldal (testrész), borda'  de 'Seite des Körpers; Rippe'  en 'side (part of body), rib'



    UEW № 1820 By No.: << Previous Next >> New search

    Lexical field: Körperteile,  Rand. Seite. Ende


    Set of correspondences
     
    Khanty/OstyakVăŋti̬ 'Rippe'40
    Vjăŋti̬ 'Rippe, Flanke, Seite des Körpers (mit Fleisch und Knochen)'40
    DNĕŋtə 'Rippe'
    Kazɔŋtĭ 'Rippe'
    Kazǒŋtĭ 'Rippe'
     
    Mansi/VogulTJańt̀ə·l 'Rippe'Kannisto: mitg. Liim FUF, 119
    KUoŋtəľ 'Rippe'
    Pońt̀əl 'Rippe'
    Soɔ̄ŋtil 'Rippe'
     
    Hungarian ?oldal 'Seite'
     ?oldalas 'Rippenstück, -fleisch'
    regoldal 'Abhang'
    Altoldal 'Gegend'


    Commentaries
    MagyarDeutsch

    A vogul és magyar l képző.

    Az ostj. DN első szótagi ə hangja szabálytalan.

    A magyar oldal a feltett *odal > ódal szóból téves regresszió útján keletkezhetett.

    Néhány osztják nyelvjárásban és a vogulban az eredeti jelentés leszűkült: 'borda', a magyarban azonban bővült: 'oldal' (jelentéstani szempontból vö. mordvin E iŕďes 'borda' ~ cseremisz örδəž 'oldal', finn kylki 'oldal' ~ kylkiluu 'borda').

    A vogul és a magyar alapján a *lɜ képző már az ugor korban a tőhöz járulhatott.

    A lapp œrˈte 'lejtő, oldal', mordvin E iŕďes 'borda', cseremisz örδəž 'oldal', votják urd 'borda' és zürjén ord(-li̮) (Fábián: MNyszet 6: 115; Europaeus: Suomi 1868: 72; Budenz: NyK 7: 30; Moór: ALH 2: 383) szavak eredeti első szótagi palatális magánhangzójuk (*e) és szó belseji r hangjuk miatt nem egyeztethetők a magyar szóval. Lásd *ertä 'oldal (testrész is)' FP.

    Az osztják Vj. art- 'oszt' és vogul ūrt, urt 'rész' (ÁKE 140) szavak hangtani és jelentéstani okokból nem tartozhatnak ide.

    A magyar old- '(fel)old' (Horpácsi: Nyr. 89: 385) jelentéstani alapon nem lehet a magyar oldal alapszava.



    Bibliography
    • E.Itkonen: FUF 31: 178 = Finnisch-ugrische Forschungen. 1–13, Helsingfors – Leipzig 1901–1913; 14–, Helsingfors [später:] Helsinki 1914–.
    • E.Itkonen: FUFA 32: 69-70 = Anzeiger der Finnisch-ugrischen Forschungen [Angaben s. unter FUF]
    • Bárczi: Htört2 64, 98 = Bárczi, Géza, Magyar hangtörténet. 2., bővített kiadás. Budapest 1958 (EMNyp).
    • MSzFE = A magyar szókészlet finnugor elemei. 1–3. Föszerkesztő: Lakó György. Szerkesztő: Rédei Károly [1–3] és K. Sal Éva [3]. Munkatársak: Erdélyi István, Fabricius-Kovács Ferenc, Gulya János, K. Sal Éva, Vértes Edit. Budapest 1967, 1971, 1978.
    • MUSz 837 = Budenz, József, Magyar–ugor összehasonlitó szótár. Budapest 1873–1881.
    • Munkácsi: NyK 25: 277 = Nyelvtudományi Közlemények. 1–, Pest, [später:] Budapest 1862–.
    • TESz = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Főszerk. Benkő Loránd. Szerk. Kiss Lajos – Papp László (1–2), Kubínyi László – Papp László (3). Budapest 1967–1976.
    • Räsänen: Vir 1947: 167 = Virittäjä. 1–, Helsinki 1897–.